Az újraszámlálás kapcsán döntött csütörtökön az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság csütörtökön másodszor – valószínűleg nem utoljára – döntött a főpolgármesteri szavazatok újraszámlálása ügyében – írta meg az index.hu.
Az Alkotmánybíróság elutasította az újraszámlálás kapcsán felmerült
Az Ab megsemmisítette a múlt héten azt a kúriai döntést, amely helybenhagyta a választás eredményét megállapító határozatot.
A Kúria ezután elrendelte az érvényes szavazatok újraszámlálását,
ami jelenleg is tart.
Ám ezt a végzést is megtámadták,
mondván, a döntéssel a törvény által nem biztosított új jogorvoslat került az eljárásba. Az alkotmányjogi panaszt azonban az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa visszautasította. Noha az újraszámlálást követően a Nemzeti Választási Bizottság határozatát ismételten meg lehet támadni a Kúriánál, illetve az Alkotmánybíróságnál.
Alkotmányjogi szakértők szerint azonban az ügy jogi része eldőlt.
Ez volt az újraszámlálás ügyében a második alkotmánybírósági döntés
A Kúria július 7-i végzését egy másnap kelt és július 9-én iktatott alkotmányjogi panaszban támadták meg. Az ügyben személyesen eljáró indítványozó szerint a Kúria eljárása ellentétes a választási eljárásról szóló törvény 231. § (5) bekezdésével.
Ugyanis a bíróság a megtámadott határozatot vagy helybenhagyja vagy megváltoztatja.
A döntés folytán egy új jogorvoslati lépcsőfok került az eljárásba, amelyre véleménye szerint a törvény nem biztosított volna lehetőséget. Úgy látta, hogy a Kúria által történő újraszámlálásnak lett volna helye, és az új eredményt majd a Kúria határozatának kellett volna tartalmaznia.
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa, amelynek Hörcherné Marosi Ildikó a tanácsvezetője, míg tagja id. Lomnici Zoltán, Patyi András, Salamon László és Szabó Marcel,
végzéssel utasította vissza az alkotmányjogi panaszt.
A testület döntése szerint az indítványozó nem fejtett ki alkotmányjogilag értékelhető érvelést. Az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz érdemi vizsgálatot megalapozó indoklást – állították.
Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között pár szavazat döntött
Az ügy előzménye, hogy nagyon kevés szavazat döntött Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között. Először a DK–MSZP–Párbeszéd és a Momentum főpolgármester-jelöltje 324 szavazattal nyert. Az érvényes szavazatok mellett hivatalosan 24 589 érvénytelen szavazat is volt. Emiatt
Vitézy már a végső eredmény előtt azt mondta, hogy mindenképp újraszámlálást fog kezdeményezni.
Vitézy három nappal később, június 12-én be is adta fellebbezését a Fővárosi Választási Bizottságnál, ami előtt részletesen ismertette jogi aggályait. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálását már a fellebbezés beadásának estéjén elrendelték.
A Nemzeti Választási Bizottság június 15-én újra átszámolta az érvénytelen szavazatokat, ami csökkentette Karácsony előnyét Vitézyvel szemben, de a választás végeredménye így sem változott.
Karácsony 41 szavazatnyi előnnyel Budapest főpolgármestere maradt.
Vitézy Dávid a Kúriához fordult
Beszámoltunk arról, hogy Vitézy Dávid, az LMP a Fidesz főpolgármester-jelöltje a Kúriának azon határozatát támadta meg, amely helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, és elutasította Orbán rokonának kérelmét. Kimondták:
a főpolgármester-választást nem ismétlik meg a IV. és a VII. kerületben.
A Fidesz jelöltje azért szerette volna a két kerületben megismételtetni a választást, mert szerinte az utolsó pillanatban a javára visszalépő Szentkirályi Alexandra nevét alig láthatóan lehúzták a szavazólapokról.
Vitézy alkotmányjogi panasszal élt a Kúria végzése ellen,
amelyben azt állította: szerinte sérült a passzív választójoga, mondván, a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, és ez kihatott a választás végeredményére is.
Orbán Viktorék embere nehezményezte azt is, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámolást célzó kérelmével.
(Kiemelt képünk illusztráció)
