A francia választások kapcsán futottak be friss adatok.
Mint már ismert, a múlt vasárnap zajlott Franciaországban az előrehozott parlamenti választás. Annak főesélye az euroszkeptikus, nacionalista Marine Le Pen vezette párt volt. A voksolás kiírására azért volt szükség, mert az európai parlamenti választásokon Le Pen pártja végzett az élen. Ezután Emmanuel Macron elnök úgy döntött, feloszlatja a parlamentet, amelynek többségét a saját pártcsaládja adta.
A múlt hét elején még arról szóltak a hírek, hogy a szavazatok 33 százalékát szerezhette meg a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN). Szorosan mögötte a radikális baloldali Új Népfront nevű szövetség végezhetett. Utóbbi a szavazatok 28 százalékát kaphatta az előre hozott választáson. Az Emmanuel Macron államfő nevével fémjelzett, második ciklus óta kormányzó, ám többször nevet változtató, ezúttal Újjászületés néven szereplő párt mindössze 22 százalékot kaphatott. Mindez a francia parlamenti választás első fordulójának 8 órai urnazárást követő exit poll (a szavazóhelyiségeket elhagyó választópolgárok megkérdezésén alapuló) adataiból derült ki.
Kapcsolódó: Megjöttek az első részadatok a francia parlamenti választásról: Riasztó eredmény születhetett vasárnap
A második fordulóról
Az exit poll adatai szerint a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött
Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen
vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége előtt.
A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre szorult.
A mandátumbecslések szerint egyik erő sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 helyet – írták az MTI-n.
Az Új Népfront 172 és 215 közötti helyet ért el négy közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint. Az elnöki tábor – amely eddig 245 képviselővel a relatív többséget biztosította a parlament alsóházában – 150 és 180 közötti mandátummal fog rendelkezni. Marine Le Pen pártjának az eddigi 89 után 115 és 155 közötti képviselője lesz. A jobbközép Köztársaságiak továbbra is a negyedik frakció lesznek 57 és 67 közötti hellyel.
Elsőként a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon reagált az eredményekre. A baloldali szövetség tagja úgy vélte, hogy Gabriel Attal miniszterelnöknek távoznia kell, a baloldali szövetségnek pedig szerinte át kell vennie a kormányzást.
Hozzátette, „népünk egyértelműen elutasította a legrosszabb megoldást”, azaz az RN győzelmét. A múlt vasárnapi első fordulót ugyanis Marine Le Pen pártja nyerte meg a szavazatok 33,14 százalékával.
Az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje Jordan Bardella elítélte a két forduló között a baloldal és az elnöki tábor között létrejött „becstelen szövetséget”. Szerinte az megfosztja a francia népet a „fellendülés kormányától”. Az RN „minden eddiginél jobban megtestesíti az egyetlen alternatívát” – vélekedett.
Megszólalt Marine Le Pen a francia választások kapcsán
Marine Le Pen, az RN nemzetgyűlési frakcióvezetője, korábbi és 2027-es elnökjelöltje úgy fogalmazott, hogy a pártja lett a legerősebb politikai erő.
„A dagály emelkedik. Ezúttal nem emelkedett elég magasra, de emelkedik tovább. És következésképpen a győzelmünk csak elhalasztódott”
– mondta Le Pen a TF1 kereskedelmi televízióban. Hozzátette,
„túl tapasztalt vagyok a csalódottsághoz egy olyan eredmény miatt, amellyel megdupláztuk a képviselőink számát”.
Eközben a francia elnöki hivatal jelezte, hogy Emmanuel Macron megvárja, amíg megismerheti, hogyan alakul az új nemzetgyűlés összetétele,
mielőtt eldönti, kit nevez ki miniszterelnöknek.
Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban. A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba.
Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét. Így végül csak 89 körzetben mérkőzött meg egymással három jelölt. 409 helyen ketten, míg 2 helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indult a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben.
A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép 3 jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten.
A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta felfelé tartó dinamikája hirtelen megtört. Ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban.
Hosszú évek óta nem volt ilyenre példa
A vasárnap este kialakult háromosztatú parlamenti alsóház teljes bizonytalanságot teremtett a francia politikai életben. A választásokon mindeközben 67 százalékos volt a részvételi arány, amire 1981 óta nem volt példa parlamenti választásokon.
A jelenlegi helyzet alapján a három blokk közül egyik sem tud kormányt alakítani. Az sem egyértelmű, hogy melyik párt lehet egy esetleg koalíciós új kormány vezető ereje.
Gérald Darmanin belügyminiszter kizárta annak lehetőségét, hogy az elnöki tábor akár a radikális baloldallal, akár a radikális jobboldallal együtt kormányozzon, utalva arra, hogy egy mérsékelt baloldali-centista-jobbközép koalíció elképzelhető lenne.
Kérdés az, hogy bármilyen koalícióban hajlandók-e részt venni a jobbközép Köztársaságiak, akiknek a vezetője, Eric Ciotti a választások két fordulója között szövetséget között a Nemzeti Tömörüléssel. Emiatt a pártvezetőség kizárta őt.
Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn a szokásjognak megfelelően
benyújtja a lemondását.
Ugyanakkor hozzátette, kész a posztján maradni, „ameddig a kötelesség megkívánja”, különös tekintettel arra, hogy július 26-án kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.
(Kiemelt képünkön Gabriel Attal látható)
