Nem kizárt a neonácl előretörés a francia előre hozott választás során.
Emmanuel Macron feloszlatta a parlamentet Franciaországban, ezért jött a francia előre hozott választás
Vasárnap zajlott Franciaországban az előre hozott parlamenti választás, amelynek főesélye az euroszkeptikus, nacionalista Marine Le Pen vezette párt volt. A voksolás kiírására azért volt szükség, mert az európai parlamenti választásokon Le Pen pártja végzett az élen. Ezután Emmanuel Macron elnök úgy döntött, feloszlatja a parlamentet, amelynek többségét a saját pártcsaládja adta.
A szavazatok 33 százalékát szerezhette meg a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, míg szorosan mögötte a radikális baloldali Új Népfront nevű szövetség végezhetett. Utóbbi a szavazatok 28 százalékát kaphatta az előre hozott választáson. Az Emmanuel Macron államfő nevével fémjelzett, második ciklus óta kormányzó, ám többször nevet változtató, ezúttal Újjászületés néven szereplő párt mindössze 22 százalékot kaphatott. Mindez a francia parlamenti választás első fordulójának 8 órai urnazárást követő exit poll (a szavazóhelyiségeket elhagyó választópolgárok megkérdezésén alapuló) adataiból derült ki.
Az előre hozott választás után Marine Le Pen pártja lehet a legnagyobb frakció
A Nemzeti Tömörülés az előrejelzés szerint 260–310 képviselői helyet szerezhet a francia választási rendszerben. Az abszolút többség megszerzéséhez 289 mandátum szükséges, így
könnyen lehet, hogy Le Pen formációja többséget szerez a francia parlamentben,
és ezzel jelentősen megnehezítheti, sőt, akár el is lehetetlenítheti Macron tevékenységét az elnöki ciklusa hátralévő három évében.
A választási részvétel az elmúlt évtizedek adatait vizsgálva rekordnak számít. A szavazók 67 és fél százaléka járult az urnákhoz. Ennél magasabb részvételre az ország parlamenti választásain utoljára 1981-ben volt példa a voksolás mindkét fordulójában.
Franciaországban félelnöki rendszer működik, amely azt jelenti, hogy az államfő hatalma ugyanolyan erős, mint a parlamenté. Ez ellentétben áll a magyarországi vagy éppen az osztrák rendszerrel, ugyanis mindkét országban a parlament szerepköre az erős, míg a köztársasági elnök hatalma leginkább szimbolikus.
(bfmtv.fr/nepszava.hu/Nyugati Fény)
