Akik Gyurcsány lemondását követelik, valójában a baloldal önfelszámolásának drukkolnak.
Sokan követelik az elmúlt időszakban Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnökének távozását a DK relatíve gyenge európai parlamenti szereplése után.
Érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán Gréczy Zsolt, a DK országgyűlési képviselője: Gréczy listába szedte, hogy mi lett azokkal az ellenzéki pártokkal, ahol egy választás után lemondott az erős elnök. Nos, egytől egyik eljelentéktelenedtek vagy megsemmisültek.
Idézzük Gréczy Zsolt bejegyzését:
ELNÖKVÁLTÁSOK AZ ELLENZÉKBEN AVAGY A REMÉNYTELENSÉG FOKOZATAI
Most, hogy mindenki örül és/vagy beletörődött abba, hogy Gyurcsány Ferenc marad a Demokratikus Koalíció elnöke, nézzünk rá, hogy hatottak az ellenzéki pártokra a náluk megtörtént tisztújítások?
– Az Együtt már Bajnai Gordonnal is sikertelen volt, távozása után a cserbenhagyott Juhász Péterrel meg is szűnt, nem érte el az 1 százalékot
– A Párbeszéd társelnökeit – bár állítólag vesztesek a DK oldalán indulva – máris újraválasztották. A pár tagú pártban időnként helycserékkel osztják el a vezetői posztokat. Ma a Párbeszéd 6 tagú frakciójában 4-en nem is tagjai a pártnak. Már a frakcióvezető, Tordai Bence sem
– A Momentumnak 3 év alatt 4 elnöke volt. Fekete-Győr, Donáth, Gelencsér, Donáth. Kiestek az Európai Parlamentből és a Fővárosi Önkormányzatból. Vasárnap újabb tisztújítás lesz a liberális pártnál, Fekete-Győr és Tompos Márton a jelöltek
– A Jobbiknál is sűrű a tisztújítás Vona Gábort Sneider Tamás, Jakab Péter, ügyvezetőként Potocskáné Kőrosi Anita, majd Gyöngyösi Márton követte. Megint új vezető van, Adorján Béla személyében. Az eredmény választásról választásra rosszabb lett. Legutóbb 1 százalék.
– Az LMP, amely szintén gyengén szerepelt, nem váltott most vezetőket. Érdekes, senki fel sem veti, hogy Schmuck Erzsébetnek és Ungár Péternek távoznia kellene-e. Itt is bőven volt változás a Schiffer András vezette korszak után. Jött elnökként Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Keresztes László Lóránt, Demeter Márta, Kendernay János, Kanász Nagy Máté. A mostani páros maradt. Hogy az LMP-nek frakciója van, azt a DK-nak köszönheti. A DK visszaléptetett egy képviselőt, hogy az LMP-nek képviselőcsoportja lehessen
– Leszerepeltek Vona Gábor és Márki-Zay Péter pártjai is. A két vezető a helyén maradt
– A Kutyapártnál, bár csak 3 százalékot kaptak, minden maradt a régiben
– Gyurcsány Ferenc lemondása után az MSZP-t vezette Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Tóbiás József, Molnár Gyula (ő már DK-tag), Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes, Komjáthi Imre. Akár egyedül, akár tandemben vezették a pártot, az eredmények inkább romlottak, mint javultak. Most éppen vita van arról, hogy maradjon-e a társelnöki rendszer. Most először nem lesz EP-képviselőjük.
Hogy mi következik mindebből? Annyi biztosan, hogy inkább azok a pártok stabilak, amelyeket erős vezetői felhatalmazással irányítanak. (Fidesz, DK, Mi Hazánk), és nem kérdés, hogy Tisza Párt sincs Magyar Péter nélkül, akármilyen is lesz majd az eredményük a következő megmérettetéseken. Úgy tűnik, hogy Kovács Gergely nélkül sincs Kutyapárt, történjék bármi.
Hogyan kell levonni a következtetéseket egy választási eredményből? Ahány párt, annyi szokás. Van, ahol minden maradt, mindegy, mi lett az eredmény. Van, ahol választottak, de maradtak, máshol választanak, és újak jönnek. Lehet olyan is, ahol a vezetői struktúra is módosul.
A tendenciákat látva a folytonos cserélődést a választók nem a megújulás zálogának, a demokratikus éthosz érvényesülésének, hanem bizonytalanságnak, rosszabb esetben káosznak élték meg. Ezt mutatják a számok.
Négy olyan párt áll ma, ahol a vezető (Orbán, Gyurcsány, Magyar, Toroczkai) erős autoritással rendelkezik. A többiek küszöb alatt.
.
