A Matolcsy György vezette MNB újabb rekordot könyvelhetett el. Ilyen pedig nem történt a jegybank százéves fennállása óta.
Rekord méretű veszteséget produkált az MNB
1763 milliárd forintnyi veszteséggel zárta a tavalyi évet a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Portfolio szerint a rekordmértékű mínusz oka, hogy az infláció leküzdésére alkalmazott magas kamatlábak miatt nettó 1643 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki tavaly a jegybank. A veszteség pedig
több mint négyszerese az egy évvel korábbi összegnek, amely 402 milliárd forintra rúgott (!).
Mi történhetett?
Az MNB kizárólag a hibás gazdaságpolitikája miatt került ebbe a helyzetbe. A Népszava beszámolójában jelezte, a 2010-es évek közepén több ezer milliárd forint értékben pumpált olcsó, gyakran nulla százalékos hiteleket a gazdaságba.
A Növekedési Hitelprogram és a Növekedési Kötvényprogram kedvezményezettjei között olyan Fidesz-közeli cégek voltak, mint a Garancsi István-féle Market Zrt., a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt., és az akkor még Tiborcz István tulajdonában lévő Appeninn Nyrt. Továbbá a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport és a Pick Szeged is részesült az olcsó hitelekből.
Az MNB célja az volt, hogy ezen hitelek révén (mesterségesen) „felpörgesse” a gazdaságot, azonban a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ezzel éppen
az infláció alapjait teremtették meg.
Forrás: portfolio.hu
Az MNB saját tőkéje 2023 végére mínusz 1854,6 milliárd forintra csökkent
A két program keretében az MNB 3000-3500 milliárd forintnyi befektetést nyomott a pénzügyi rendszerbe. Azonban az infláció elszabadulásával a jegybank a magas betéti kamataival próbálta meg visszaszívni a felesleges likviditást, amely azt eredményezte, hogy a jegybankban elhelyezett betétállomány megközelítette a 10 ezer milliárd forintot. Ezen betétek után a jegybank a csúcsidőszakban 18 százalékos alapkamatot fizetett, amely jelentős költséget jelentett, különösen azok után a pénzek után, amelyeket korábban 0-2 százalékos kamattal bocsátott ki – részletezték.
Az MNB történelmi veszteségével kapcsolatban azt írták: a jegybank 2022-ben is 402 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, az azt megelőző évben pedig 52 milliárd forintot. Az előző nyolc évben, 2013-2020 között, az MNB összesen 800 milliárd forintnyi nyereséget ért el, amelynek egy része osztalékként a költségvetésbe került, a másik része pedig különböző pénzügyi ügyletekbe áramlott, a jegybanki alapítványokon keresztül.
Bár a 2022-es veszteséget még tudták ellentételezni a korábban felhalmozott tartalékok, de a jelenlegi veszteség a jegybank tőkéjét is negatívba fordította(!): az MNB saját tőkéje a 2022-es 255,9 milliárd forintos pozitív értékről 2023 végére
mínusz 1854,6 milliárd forintra csökkent.
Forrás: portfolio.hu
Kiderült: az MNB „működhet” negatív tőkével is
Hangsúlyozták, hogy Magyarországon egyetlen vállalat sem működhet tartósan negatív tőkével, ilyenkor a tulajdonosoknak, azaz az adófizetőknek kellene a hiányt kipótolniuk. Azonban a kormány és a parlament az Európai Központi Bank jóváhagyásával módosította a jegybanktörvényt tavaly decemberben, így
az MNB egyedüli cégként az országban működhet negatív tőkével is,
ez pedig mentesíti az államháztartást az 1854 milliárdos feltőkésítési kötelezettség alól (!).
Az MNB-nek a tőkéjét a következő évek reménybeli nyereségéből kell majd visszapótolnia, ez akár évtizedekbe is telhet. Ugyan elméletben a jegybank korlátlan mértékben tudna forintot előállítani, ezt azonban nem teheti meg, mert a fedezetlen pénzteremtés inflációt okozna.
