A zártkert-tulajdonosokat érinti az új rendelkezés.
Százötvenezer ember él ma úgynevezett zártkertben. Azok, akik át akarják minősíttetni a telküket, egy új rendelkezés következtében olyan mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy sírva fakadnak – válik nyilvánvalóvá az index.hu cikkéből.
A zártkert-tulajdonosok országa
Van egy generáció, amely talán már nem is érti ezt az elavultnak tűnő fogalmat. A zártkert fogalmát a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény határozta meg:
„Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.”
A törvényt végül 1987-ben hatályon kívül helyezték, majd 1994-ben a telekkönyvi besorolások is megváltoztak. A korábbi zártkerteket a külterületi földek közé sorolták.
Földvédelmi járulékot szabtak ki
A külterületi földet csak akkor lehet átminősíteni, ha a termőföld rosszabb minőségű, azaz nem lehet gazdálkodni rajta. Ebben az esetben azonban úgynevezett földvédelmi járulékot kell fizetni. Ami a tavalyi változtatások miatt
idén már háromszor annyi pénzt jelent, mint eddig.
Az átminősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földterület könnyebben értékesíthető. Igaz, a vevő akkor sem kaphat rá lakáshitelt, ha épület áll a telken. Pedig
sokan menekültek / menekülnek zártkertes övezetbe.
Ennek elsősorban az olcsóbb telekár az oka.
Több hullámban érkeztek
Vigvári András szociológus 2023-ban megjelent: Zártkert-Magyarország című könyvében három kiköltözési hullámot említ:
- a 1990-es években, amikor drámai mértékben emelkedtek a lakásfenntartási költségek, és ezzel párhuzamosan megnőtt a munkanélküliség;
- a 2000-es végén, amikor kialakult a pénzügyi válság és a devizahitel-krízis;
- az elmúlt években, amikor a korábbiakhoz képest soha nem látott mértékben megugrottak a lakás- és albérletárak.
Azaz: a zártkertek lakói a legtöbb esetben a lecsúszó rétegekhez tartozók. Főleg az anyagi gondok elől menekültek azokra a területekre, ahol
sem buszjárat, se közvilágítás, sem vezetékes gáz nincs.
Sőt: mivel a zártkerteket építési tilalom is sújtotta, a kis alapterületű gazdasági építmények helyett
esélyük sem volt legálisan házat építeni.
Jelenleg a legtöbb zártkerti ingatlan Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Pest, Zala és Baranya vármegyében található.
