A cégeknek itthon kell a legtöbbet fizetniük.
A tavalyi év elejétől a háztartásokon kívüli gázvásárlók egy hónapon túli közműhátraléka az addigi tízmilliárd forint körüli összegről körülbelül
háromszorosára ugrott
– idézte a Népszava Ságvári Pálnak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesének előadásán elhangzottakat.
A tartozás leginkább 2023. áprilisában emelkedett
A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) éves gázpiaci értékelőjén a közelmúltban elhangzott, az intézet honlapjára is feltöltött előadásából kiderült: a tartozás leginkább 2023. áprilisában mutatott kiugró, negyvenmilliárd forint körüli szintet.
Azt írták, az érték ezután, 2023 év végéig, harmincmilliárd körül állt be. Megjegyezték, ebben a tekintetben az addigi, 5 milliárd alatti értékekről már a 2022-es év is duplázódást hozott. A lakosság összesített gázszámla-hátralék, az addigi ötmilliárd forint körüli értékről ugyan valamelyest lassabb felfutással, de
2023 második felére szintén megkétszereződött.
Mivel magyarázható mindez?
A felhasználók arányait tekintve, míg a nem háztartási fogyasztók esetében az érték a 6 százalék körüli szintről 2023 elejére mintegy 8 százalékra ugrott, addig a lakosság esetében megmaradt a mintegy 4 százalékos érték. A szakértők szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy míg a lakossági fogyasztók többsége a piaci gázárak 2022-es robbanásakor is a 2014-ben meghúzott, a tőzsdei szint töredékére rúgó gáztarifát fizette, addig a cégek többsége a 2022-es augusztusi árcsúcs idején kötötte meg 2023-as, jellemzően éves hatályú rezsiszerződéseit.
Mindez magyarázat lehet arra is, hogy a piaci gázárak 2023 eleji leszakadása ellenére a cégek közműtartozásai kitartóan magas szinten maradtak.
Ságvári Pál másik ábrája azt szemléltette, hogy a belföldi versenypiaci, vagyis háztartásokon kívüli gáztarifákat a 2022 elejére jellemző, megawattóránként (MWh) 70 eurós szint után az augusztustól decemberig tartó időszakban
már háromszoros, vagyis mintegy 150 eurós szint jellemezte.
Mint írták, a 2022-es őszi árcsúcsok idején a hazai gázkereskedők még veszteséget is elkönyveltek, ugyanakkor az árrés azóta MWh-nként 10-40 euróra állt vissza. A 2022-es piaci káosz miatt a tőzsdei mozgásoktól függő, vagyis nem fixáras megállapodások aránya az előző szezonhoz képest 6-ról 12 százalékra nőtt. Bár így kötötték le a teljes gázmennyiség 60 százalékát, ez az egy évvel korábbi szintnél még valamivel kevesebb is.
Az ipar által fizetett tarifák Magyarországon a legmagasabbak
Amíg a magyarországi lakossági földgázárak az Európai Unión belül a legalacsonyabbak, addig
az ipar által fizetett tarifák a legmagasabbak
– hívta fel a figyelmet előadásában Kotek Péternek, a REKK kutató főmunkatársa.
„A 2022-es gázpiaci válság hatásainak lecsendesülése után a közép-kelet-európai gázpiac újabb teendőkkel néz szembe”
– idézte a MEKH közleménye Ságvári Pál előadását, amelyben a szakember megállapította: az energiadíjak megnyugodtak, az európai és az ázsiai árszínvonal ismét egy szintre került. Az elnökhelyettes az elkövetkező időszak legjelentősebb kihívásának nevezte a térségi kereskedelemnek az – Oroszországból eredő – ukrajnai gázszállítások ez év végével várható kiesése utáni átrendeződését.
Magyarország gázfogyasztása az EU-hoz hasonlóan 2019-2021 átlagához képes 10-20 százalékkal esett. Ezt részben magyarázhatja az enyhébb időjárás is, amelynek következtében a tárolók töltöttsége magas maradt. Kotek Péter változatlanul megválaszolatlan kérdéseknek nevezte például, hogy
- miként alakulnak az ukrán gázszállítások,
- teljesen eltűnik-e az orosz vezetékes gáz Európából,
- elégségesek-e a tagállamok intézkedései egy esetleges jövőbeni válság megelőzésére,
- és tartós marad-e a lakosság és az ipar keresletcsökkenése.
Kapcsolódó:
Ráfázott Magyarország: Taccsra vágta a gazdaságot, hogy Orbán Viktor Putyintól vette a gázt
