Óriási a baj.
Nem újdonság, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek az egészségügyben, az azonban már kevésbé ismert, hogy már az orvostechnikai eszközök beszerzése is gondot jelent a magyar kórházaknak. Mint a 24.hu beszámolójában rámutatott, ennek legfőbb oka, hogy nem fizetik ki időben a beszállítókat.
A kórházak nem tudnak fizetni
Mint írták, a gumikesztyű, maszk, fecskendő csak néhány olyan eszköz, amely elengedhetetlen az egészségügyi ellátáshoz és amelyeket a beszállító cégektől vásárolják meg az egészségügyi intézmények. A cégek azonban óriási bajban vannak, ugyanis a kórházak annyira el vannak adósodva, hogy nem tudnak időben fizetni nekik.
Korábban beszámoltunk róla, hogy az ellátáshoz nélkülözhetetlen orvostechnikai eszközöket beszállító cégek helyzete a kórházak adósságainak rendezetlensége miatt tarthatatlanná vált. Ez az elmúlt időben
több kórházi osztály működésének a felfüggesztéséhez vezetett.
A szektor érdekképviseleti szervezetei közölték, az ügyben Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) fordulnak.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a lapnak részletesen beszélt arról, hogy hol folyik el a pénz, miért most a legsúlyosabb a helyzet, de kitért arra is, hogy kivonulnak-e az orvosieszköz-gyártó multik Magyarországról.
„Az összegszerűség elképesztő. Gondoljunk bele, úgy volt november végén 130 milliárdos a kórházak adóssága, hogy nyáron volt már egy 60 milliárd forintnyi plusz forrásjuttatás”
– mondta a szervezet főtitkára, hozzátéve: egyszer 60, majd 90 milliárdot adott az állam, ami összesen már 150 milliárd, és maradt 64 milliárd a végére.
„Bárhogy is számolunk, 200 milliárdos adósság termelődött a tavalyi év során.
Ez az összeg eddig nem volt tapasztalható”
– hívta fel a figyelmet.
A kormányzat nem készült fel
Mint kifejtette, a koronavírus-járvány és a háború rendkívüli módon megváltoztatta a gazdasági környezetet: sérültek az ellátási láncok, és rendkívüli módon összeszűkült, felborult a gazdasági helyzet. A háború pedig energiaár-robbanást okozott és az infláció is elszaladt. A kormány pedig nem készült fel időben a helyzet kezelésére – sorolta.
„Ha egy kormányzati szereplő azt mondaná, nem tudják, miből keletkezik az adósság, az egyszerűen nem igaz. 2019-ben az abban az évben keletkezett adósságot intézményre lebontva felmérte az OKFŐ (Országos Kórházi Főigazgatóság, akkor még az ÁEEK), vagyis pontosan meg tudják mondani, milyen ok mekkora mértékben játszik közre az adósság keletkezésében, és adott esetben azt is, hol folyik el a pénz”
– jelentette ki.
Rásky László szerint alapvetően az a probléma, hogy az ellátás alulfinanszírozott:
kevesebb pénzt kap a kórház, mint amennyibe az ellátás kerül.
Mint mondta, jellemzően a megyei kórházak, illetve az egyetemi klinikák a legeladósodottabbak, mert nekik mindenkit el kell látniuk, egy városi kórház pedig meg tudja tenni, hogy szelektál.
„A másik gond, ami az adósságot növeli, az infrastruktúra: a János kórház rezsije nyilván magasabb, mint egy modernebb kórháznak. És ott van még a menedzsmenthatás is, tehát az, hogy a kórháznak milyen szemléletű a vezetése. A bér is jelentős kiadási tétel”
– részletezte, majd megjegyezte azt is, hogy az állam előszeretettel hivatkozik az inflációra is, amely jelentősen megdobta a közműszámlákat, ezzel együtt az adósságot is. Arra is szoktak hivatkozni – mondta –, hogy az orvostechnikai eszközök megdrágultak, de az igazság az, hogy
infláció alatti volt az orvostechnikai eszközök drágulása.
A helyzet még ennél is lehet rosszabb
Arra vonatkozóan, hogy a kórházi osztályok ideiglenes leállása az esetek 10–15 százalékában az orvosi eszközökkel kapcsolatos problémák miatt következik be, Rásky László elmondta: az biztos, hogy a helyzet még ennél is tovább romolhat. Hozzátette: nagyon régi probléma, hogy a nagy értékű eszközök pótlására nincsen forrása az egészségügynek. Az eszközpark javítása általában uniós forrásból történt, de most ezt is, ahogyan az eszközszervizelést is átvette a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF).
„Ez mind lassítja az ügymenetet, mert központosítás van: a javításoknál jellemző, hogy ha nagy voleumnről van szó, arra közbeszerzést kell kiírni. Az üzemeltetés központosítása előtt, ha elromlott egy kórházban valami, akkor hívták a szervizes céget, és megcsinálták. Ha nem döntenek arról, hogy a kórházakat márciusban újabb milliárdokkal segítik ki adósságuk rendezésére,
csak súlyosabb válhat a helyzetet, ami tovább eszkalálódhat”
– hangsúlyozta a szakember, majd jelezte, ma már az ágazat száz százalékának gondot jelent, hogy nem fizetik ki őket időben. Elmondta, több multicég vezetője is megkereste az elmúlt egy évben, és azt mondta, folyamatosan figyelik a helyzetet, a head office folyamatosan érdeklődik, és problémát jelent számukra a belső finanszírozás.
Bajba kerültek a magyar kis- és középvállalkozások
„Már most tudunk olyan magyar kkv-ról, amelyik nem bírta tovább, és bezárt. Groteszk, hogy
miközben a kormány a hazai orvostechnikai ipar kiemelt fejlesztéséről és szerepéről beszél, hagyja, hogy az ágazat leépüljön”
– jelentette ki.
Azzal kapcsolatban, hogy a multik kivonulnának-e az országból, elmondta: az kevésbé valószínű, hogy a multik kivonják az eszközeiket, sokkal inkább elképzelhető, hogy a forgalmazást odaadják disztribútoroknak. Azt mondják, hogy köszönik szépen, nekik ez a pénzügyi környezet nem megfelelő és elmennek – jegyezte meg.
„Ez játszódott le Szlovákiában is, ahol a disztribútorok küzdöttek meg az állammal. Vadkeleti viszonyok alakultak ki. El lehet képzelni, amikor cégek ostromolják a kórházak gazdasági igazgatóit. Szlovákiában továbbra is probléma az adóssághelyzet, de közbelépett a kormány”
– mondta.
Mi történne egy „normális jogállamban”?
„Normális jogállamban akár történhetne az is
– ha az ÁSZ vizsgálata azzal záródna, hogy nekünk van igazunk –, hogy azok az intézmények, amelyek ezt a jogellenes gyakorlatot folytatják, beszüntetik ezt a jogellenes gyakorlatot.
Régi gyakorlat itthon, hogy az állam természetesnek veszi, hogy mindig kifizeti a kórházakat, de késedelmi kamatot jellemzően nem fizet. Általában ellenséges gyakorlatnak minősítik a kórházak, ha késedelmi kamatot kérnek rajtuk számon, pedig ez jogszabályba foglalt kötelezettség.
Ráadásul úgynevezett behajtási költségátalányt is kell fizetniük, ami számlánként 40 euró. Ez nem kis összeg több ezer számla esetén. Amikor alacsonyabb kamatkörnyezet volt és az adósságrendezés is biztosabb volt, a cégek ezektől a tételektől könnyebben eltekintettek. De amikor 11 hónapig nem kapják meg követeléseik ellenértékét, csak annak körülbelül 15-20 százalékát, akkor egyre kevesebben tudnak ettől eltekinteni”
– közölte Rásky László.
(Címlapkép: illusztráció)
