Betelt a pohár.
Tiltakozó akciót szerveztek Tihanyban a civilek és a helyi lakosok, amiért a félszigeten a Cordia nevű cég a közelmúltban kezdett „hulladékkezelés” fedőnéven egy új beruházásba.
Hivatalos eljárást követelnek
A helyiek
- a hulladékkezelési munkálatok azonnali leállítását,
- egy szakértő cég közreműködésével az érintett terület kármentesítését
- és egy hivatalos eljárás elindítását követelték.
„Vigyétek el, vigyétek el! És magatokat is!”
– skandálták.
Ki a tihanyi, ki a nem tihanyi?
A 444.hu beszámolója szerint az eseményen felszólalók többek között arról beszéltek, hogy „ki a tihanyi, ki a nem tihanyi” – reagálva Tósoki Imre polgármester korábbi kijelentésére, miszerint
„az aki tihanyi, az ő, nem pedig az önkormányzati ülésen is megjelent helyiek”.
A helyiek felhívták arra a figyelmet, hogy „hulladékmentesítés” címszóval a gyakorlatban már megkezdődött a beruházás előkészítése és a tereprendezési munkálatokba is belevágtak.
Országos jelentőségű tájképvédelmi területről van szó
Mint írták, a szombati megmozdulást azután jelentette be a Halásztelepi, Kopaszhegyi és Kenderföldi Civil Társaság (HKK), miután kiderült, hogy a falu fideszes vezetése még évekkel korábban eladta a félsziget
Kenderföldek nevű országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is minősített terület egy részét, ahol most 45 villa épülhet.
A szombati tiltakozó megmozduláson a felszólalók többek között arról beszéltek, hogy hiába kezdte meg a Cordia a hulladékmentesítést engedéllyel, ők ezt nem látták, csak azt vették észre egyik napról a másikra, hogy
elkezdték kivágni a fákat, pontosabban markolókkal kidönteni azokat.
A helyiek nem kérnek a beruházásból
Éger Ákos a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a természet nem tudja képviselni az érdekeit, ezért kell segíteni neki.
Elmondta, több beadványt is készítettek az ügyben, amelyeket be is nyújtottak a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak és a bíróságnak is. Ugyanakkor – tette hozzá – több kérdésükre a mai napig sem kaptak választ.
„Itt most mi arról beszélgetünk és vitatkozunk, hogy itt mindjárt lesz valami és milyen legyen, mekkora legyen, szálloda legyen, üdülő legyen, holott
én beszéltem tihanyiakkal, akik mind azt mondták, hogy ne legyen itt semmi”
– mondta Ilosvay György az MTVSZ elnökségi tagja, hozzátéve: nem tartja elfogadhatónak, hogy ezek a szállodák vagy villaépületek olyan természetvédelmileg jelentős helyekre épüljenek, mint a Kenderföldek.
„Tehát ne egy nemzeti park területére, ne egy volt tájvédelmi körzetre, ne egy balatoni élőhely típusra.
Ezt vissza kell állítani és semmit nem építeni!”
– nyomatékosította.
A szakértők aggódnak
Éger Ákos kiemelte, a Kenderföldeken egy gramm talajban milliárdnyi szerves anyag található.
„Nekik aztán tényleg nincs hangjuk, segíteni kell nekik, mert ha a Kenderföldek ilyen formájában megszűnik, akkor már mindegy, hogy utána is szép zöld lesz ez a rész, mert befüvesítik. Mert abban a fűben századannyi élő anyag nem található majd meg”
– mutatott rá.
„Ezt kell tudatosítani magunkban, és ezt kell tudatosítani mindenkiben, hogy hiába zöld egy terület, ha az nem valódi erdő, ha az nem valódi gyep, akkor ott igazi élet már nincsen”
– tette hozzá.
Ez nem hulladékgazdálkodás
A helyiek arról is beszámoltak, hogy már a 90-es évek óta nézik, ahogy illegálisan hordják a hulladékot az érintetlen természeti területekre. Ezzel kapcsolatban többek is megerősítették:
már az apátság felújításánál is ide hozatta az önkormányzat az építkezési törmeléket,
egyrészt mivel a hulladékkezelés költsége jelentős, másrészt mivel a Kenderföldek ezen része mocsaras, így egy esetleges építkezés előtt egyébként is fel kellene tölteni.
Fülöp Bence építőmérnök szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyszínen „nem igazán hulladékgazdálkodás történik, hanem tereprendezés, feltöltés, és előkészítése a beruházásnak. Ez a törvényeknek a kijátszása, átverése,
tehát ez nem hulladékgazdálkodás, ez a hulladékgazdálkodás megcsúfolása”.
Emellett külön kiemelte annak veszélyeit is, hogy olyan területen nem volna szabad hulladékot elhelyezni, ahol élő víz van a közvetlen közelben.
„Ezt a területet öt év múlva valakinek el fogják adni, aki már nem emlékszik arra, hogy hulladék van alatta,
és valami fog történni azokkal a hulladéktestekkel, amit itt elhelyeznek”
– jelezte a szakember.
Kapcsolódó:
