A magyarok mindig is közelinek érezték magukat Egyiptomhoz és kultúrájához – mondta.
A felsőoktatás küldetése az, hogy elősegítse az embereket egymás jobb megértésében – jelentette ki Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter vasárnap Kairóban, a Magyar–Egyiptomi Rektori Konferencia nyitóülésén elmondott beszédében.
Tovább mélyíti a magyar–egyiptomi kapcsolatokat
A miniszter a magyar–egyiptomi kapcsolatok „eddigi mélységét” (?) kiemelve hozzátette: „komoly múltra” tekinthet vissza a két ország közötti archeológiai együttműködés,
hiszen a magyarok mindig is közelinek érezték magukat Egyiptomhoz és kultúrájához.
Csák szerint a mai világ „zavarodott”
Csák fontosnak nevezte az együttműködést, mivel szavai szerint „a mai zavarodott világban” olyan folyamatoknak vagyunk tanúi, mint a klímaváltozás, valamint a technológiai- és demográfiai kihívások, amelyek együttesen hatnak társadalmainkra és gazdaságainkra. Egyiptom és Magyarország geopolitikai helyzete ráadásul nagyon hasonló, hiszen mindkét országot átszelik azok a forgalmas nemzetközi főútvonalak, amelyek a nemzetek, kultúrák és vallások találkozási pontjaiként szolgálnak.
Csák János szerint mind a közép-európai Magyarország, mind az arab, de földrajzi fekvéséből adódóan mediterrán és európai hatásoknak is kitett Egyiptom a békés kereskedelmi együttműködésben és a párbeszédben érdekelt; „túlélésük szempontjából” pedig fontos, hogy „ki kell maradniuk a geopolitikai konfliktusokból” – javasolta nekik Csák János.
Az „emberi” megközelítésről
A miniszter kiemelte:
„az emberi megközelítésre kell alapozni az eszmék és a gondolatok cseréjét”,
amelynek a nemzetközi felsőoktatási és tudományos együttműködés a legjobb terepe. Meggyőződését fejezte ki, hogy a világ tudományos és kutatóintézeteiben dolgozó szakemberek a közjó érdekében, a lakossági igényeit is figyelembe véve dolgoznak a kihívást jelentő problémák megoldásán.
A magyar kormány „oktatáspolitikájáról” szólva a miniszter elmondta: ennek kulcsmondata az „együttműködési- és munkaközösségek megteremtése”. Ez egyrészt a belföldi vállalatok és a magyar kutatói és képzési központok további összekapcsolását jelenti, illetve azt, hogy még a jelenleginél is mélyebben tudjanak részévé válni a nemzetközi tudományos együttműködésnek és kutatási hálózatnak – magyarázta.
Hozzátette:
ha ezt sikerül Egyiptomra is még jobban kiterjeszteni, az mindkét ország számára gyümölcsöző lehet a jövőben.
Musztafa Refaat is képviseltette magát a konferencián
Örvendetesnek nevezte, hogy több tudományos együttműködés jött már létre eddig is az egyiptomi és a magyar egyetemek között, és tárgyalásai fontos céljának nevezte a kapcsolatok továbbfejlesztését a tudományos fokozatok kölcsönös elismerésével és más lehetőségek kidolgozásával.
Az első Magyar–Egyiptomi Rektori Konferencia nyitóülésén egyiptomi részről Mohamed Ajman Asur oktatási és tudományos kutatási miniszter, Musztafa Refaat, az Egyiptomi Egyetemek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára, magyar részről Borhi László, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára mondott még beszédet.
(Csák János/Facebook / MTI)
