Kiderült, miről fognak tárgyalni.
Terítéken a NATO-t és Magyarországot érintő stratégiai kérdések
Kétpárti amerikai kongresszusi delegáció érkezik vasárnap hazánkba, az információk szerint a NATO-t és Magyarországot érintő stratégiai kérdésekről fognak tárgyalni a felek – írta a Reuters hírügynökség beszámolója alapján a Portfolio. A látogatásra vélhetően azzal összefüggésben kerül sor, hogy Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, amely még nem hagyta jóvá Svédország csatlakozását.
Az Országgyűlés február 26-án ül össze először, amikor a ratifikációról is szavazhatnak. Évértékelőjében Orbán Viktor is érintette a kérdést, és azt mondta, a soron következő, február végi parlamenti ülésen ratifikálhatják a svéd NATO-csatlakozást.
Pénteken az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége azt írta:
„Február 18-án, vasárnap az Egyesült Államok szenátorainak kétpárti küldöttsége Magyarországra utazik, egy a NATO és Magyarország előtt álló stratégiai kérdésekre összpontosító misszióban.”
Az USA nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti az ügyet
A szenátori küldöttség tagja lesz a Szenátus NATO Megfigyelő Csoportjának két társelnöke, Jeanne Shaheen és Thom Tillis, valamint a Külügyi Bizottság két tagja, Chris Murphy és Chris Van Hollen.
David Pressman nagykövet Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban korábban úgy fogalmazott: ez egy olyan kérdés, amely
közvetlenül érinti az USA nemzetbiztonságát és a szövetség egészének biztonságát is.
Gyűlnek az akták Orbánról
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója február elején közölte: eljött az ideje, hogy Svédország a NATO tagja legyen, Magyarország számára pedig kötelezettség és hitelességi próba is, hogy a ratifikációhoz szükséges lépéseket megtegye. Egyúttal hozzátette: Magyarországnak egyelőre (!) nem kell szankcióktól tartania.
Mint megírtuk, az Egyesült Államok úgy döntött, keményebb eszközökhöz nyúl, mert már az amerikai biztonsági érdekeket is sértik a magyar lépések. A nyomásgyakorlás több dolgot is eredményezhet: például újra napirendre kerülhet a vízumkényszer visszaállítása, vagy éppen az amerikai cégek magyarországi jelenlétének kritikusabb kezelése abban az esetben, ha magyar cégekkel akarnak együttműködni.
Sajnos, a magyar cégeket lassan egy kalap alá veszik az orosz és a kínai cégekkel, emiatt szigorúbb felügyelet alá helyezhetik azokat,
azt vizsgálva, vajon nem működnek-e együtt az orosz és a kínai kémszervezetekkel (!).
„Szent meggyőződésem, hogy Orbánnak, közvetlen munkatársainak és családtagjainak nagyon vaskos aktái vannak, és ezek pontosan tartalmazzák, hogy mikor, hol és mit követtek el”
– hívta fel a figyelmet Radványi Miklós.
Kapcsolódó: Vége a játéknak: Jönnek az amerikai szankciók Magyarország ellen, gyűlnek az akták Orbánról
