Néha önellentmondásba is keveredett.
Beszámoltunk róla, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf hatásköreit jelentősen megnyirbálta Orbán Viktor, miután január 1-jétől Nagy Márton irányítása alá helyezte a védelmi ipart, ezzel együtt a nagy pénzekkel járó fegyverbeszerzéseket is. Ennek fényében nem meglepő, hogy a honvédelmi miniszter most próbálja magyarázni a bizonyítványát.
„Folytatódik a tettre kész, modern haderő megteremtése” – közölte a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna HadErő című magazinműsorában kedden.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a műsorban arról beszélt, az egyik legfontosabb kérdés, hogy hány magyar fiatal dönt úgy, valamilyen módon csatlakozik „a haza fegyveres védelmének rendkívül fontos ügyéhez”, ezért „a lehető legtöbb, legszínesebb és legvonzóbb formát” kell kínálniuk a fiataloknak. Ismertetése szerint lehetőség van arra, hogy valaki szerződéses katonaként, életpályaszerűen folytassa a honvédségi szolgálatot, de várják a tartalékos katonákat is.
Kiemelte: a feladatuk az, hogy a veszélyek korában garantálják a magyar emberek biztonságát. Mint mondta, Magyarország keleti szomszédságában közel két éve tart a háború és „nem úgy tűnik, hogy egyhamar vége lesz”. Rámutatott: a kormány a háború kezdete óta az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését követeli. Arról a miniszter hallgatott, hogy a békéhez elszőr Vlagyimir Putyint kéne meggyőzniük, hiszen ő decemberben kimondta:
a háborúnak akkor lesz vége, amikor Oroszország elérte a céljait.
„Nekünk pedig, a magyar haderő és a Magyar Honvédség vezetőinek az a feladatunk, hogy a belső folyamatainkat is úgy fejlesszük, a személyi állományt, szervezeti kérdéseket, fegyverzeti kérdéseket, infrastrukturális kérdéseket, hogy az az elrettentő erő, ami Magyarországról kifelé látszik (sic!), az hiteles legyen” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a veszélyek korában ez adja meg azt a biztonságot, hogy Magyarország nem fog belekeveredni a magyar emberek biztonságát kockáztató konfliktusba.
Ennek némileg ellent mond, hogy
tavaly lényegileg megtizedelték a honvédség állományát,
miután Szalay-Bobrovniczky Kristóf kirúgott – meg nem nevezett indokok alapján – több száz 45 évnél idősebb, legalább 25 éve a seregben szolgáló katonát.
A miniszter szólt arról is, hogy a kormány úgy döntött, komplex segítségnyújtási csomagot ajánl fel a Száhel-övezet több országának is. Hozzátette: a Száhel-övezet egy hatalmas kiterjedésű régió, amely közelebb van, mint ahogyan azt az emberek gondolják. Mint mondta, Afrika északi, tengerparti sávjában „viszonylagos stabilitás uralkodik” – bár Líbiában polgárháborús viszonyok vannak –, de ez a terület korábban betöltötte „a migráció fékezésének feladatát”, amit most egyre kevésbé tud megtenni. Ettől a területtől délre pedig ott van a Száhel-övezet.
Hozzátette: „ha erről beszélünk, az nem elég, tennünk is kell valamit”. Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelezte: más európai országok és NATO-tagállamok is „tesznek ezen a téren különböző dolgokat”, a kormány pedig komplex segítségnyújtási csomagot ajánlott fel a régió több országának is.
A miniszter beszélt arról is, hogy „egy valóban ütőképes, jól felfegyverzett, modern haderőt” akarnak létrehozni, „komoly, komplex, nagyfokúan digitalizált eszközrendszerrel”.
Ehhez olyan katonákra van szükségünk, akik képzettségükben, mentalitásukban, tudásukban, tapasztalatukban ezeket az eszközök kiválóan tudják használni, üzemeltetni, adott esetben ezekkel harcolni is tudnak – fogalmazott. Hozzátette: ezek nagyon komplex, bonyolult feladatok, és ezzel arányosnak kell lennie az illetményrendszernek.
„Magyarországon önkéntes kiegészítésű haderő van, tehát tulajdonképpen mi a munkaerőpiacon versenyzünk és nagy lemaradásban voltunk” – emelte ki a miniszter, hozzátéve, nagyon fontos, hogy immár – már csak ebben a politikai ciklusban is – másodszor történik illetményemelés. Emlékeztetett: 2022 végén egy átlagosan 25 százalék körüli emelést tudtak minden állománykategóriában végrehajtani, amit most egy átlagosan 11 százalékos illetményemeléssel folytatnak.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
