Kérdés, hogy meddig megy el.
A svájci Neue Zürcher Zeitung górcső alá vette Orbán Viktor beszédeit. Elemzésükben azt nézték meg, hogy hogyan használja politikájában a trianoni békediktátumot, illetve az azt kísérő érzelmeket a miniszterelnök.
A posztszovjet térségben a rendszerváltást követően minden nemzet újra felfedezte a saját múltját, így tettek a magyarok is. Ám akkor még az Európához való közeledés és a jó szomszédság érdekében a magyar kormányok a megbékélés és a határok elismerése mellett kötelezték el magukat.
A fordulatot a Fidesz 2010-es kormányra kerülése jelentette: Orbán június 4-ét, a békeszerződés aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjává tette.
A cikk szerzője azt is felidézte, hogy a focirajongó Orbán 2022-ben egy Nagy-Magyarországot ábrázoló sálban jelent meg egy nemzetközi mérkőzésen. Ezen aztán a román kormány és az ukrán külügy szeme is fennakadt.
Orbán külpolitikája mögött mindig belpolitikai indítékok állnak – emelte ki a lap.
„A trianoni trauma ápolásával, amely nosztalgiával tekint vissza a kis állam egykori birodalmi nagyságára, a lakosság széles rétegét szólítja meg.
A szomszédos országok elleni durvább provokációkkal a választók jobboldali peremét akarja megszólítani”
– írták.
Ezzel a magatartással retorikailag szándékosan aláássa azoknak a szabályozási struktúráknak a legitimitását, amelyekben az ország működik: ilyen
például „Brüsszel”, az „elhibázott szankciók” és az Egyesült Államok bírálata.
Azonban, ha a szélsőjobboldali szavazók egy részét meg is nyeri magának, a tűzzel játszik, mivel
komoly feszültségeket szít Magyarország és a szomszédai, illetve az Európai Unió és a NATO kapcsolatában.
(via rtl.hu)
