Nagyon aggódik.
A magyar uniós elnökség prioritásai közé tartoznak a demográfiai kihívások és a versenyképesség – magyarázta Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke hétfőn az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.
Varga Judit az uniós tagállamok nemzeti parlamenti EU-bizottsági elnökeinek hálózata (Cosac) által szervezett tanácskozáson vett részt a vallóniai Namur városában, ahol ismertette a júliusban kezdődő magyar uniós elnökség terveit. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos az uniós bővítés kérdése.
„Magyarország harminc éve kötötte meg a társulási megállapodásait az EU-val. A 2004-ben csatlakozott visegrádi országoknak közel 4 évet kellett várni arra, hogy érdemben eljussanak a csatlakozási tárgyalások megnyitásáig, és utána még tíz évbe telt az, hogy tagokká váljanak”
– mondta, hozzátéve, a nyugat-balkáni országok immáron 20 éve várakoznak, hogy tagállamok lehessenek, ezért a csatlakozásukkal kapcsolatban „az érdemeken alapuló elvet kell alkalmazni”.
„A bővítés kapcsán el kell kerülni a kettős mércét és a gyorsítópályát”
– rögzítette.
Varga nyomatékosította, hogy vélemény szerint Magyarország „teljes szolidaritást” (!) vállalt Ukrajnával, a háború kitörése óta mintegy másfél millió menekült lépte át a magyar határokat. Ugyanakkor azt is mondta, hogy „a bővítési elvektől nem lehet függetlenedni”.
A fideszes politikus azt is mondta, hogy a „brüsszeli és strasbourgi buborékokban”
az Európai Parlament ismét megpróbálja a feszültséget kelteni Magyarországgal kapcsolatban.
„Kicsit fellélegezhettünk, mert az igazságügyi csomagot elfogadtattuk az Európai Bizottsággal, és kaptunk egy nagyon jó brüsszeli osztályzatot. Úgy vélem, hogy most Magyarország rendelkezik a legmodernebb, európai sztenderdeknek megfelelő igazságügyi rendszerrel, így hozzá is tudtunk jutni a 10,2 milliárd uniós forráshoz.
Mindeközben az Európai Parlament baloldali többsége, amely arra építi a politikai karrierjét, hogy Magyarországot támadja,
most egy újabb frontális támadásra készül,
a 7-es cikkely azon részét szeretnék megnyitni, amely a szavazati jog megvonásával jár”
– osztotta meg félelmeit.
Azt mondta, erre az Európai Parlamentnek nincs joga, mert ilyen típusú eljárást csak a Tanács indíthatna, vagy az Európai Bizottság.
„Itt bizonyosodik be leginkább, hogy egy politikai zsarolóeszközt használnak, hiszen most már az uniós bizottságnak se hisz az Európai Parlament. Innentől egyértelmű, hogy
nyílt politikai támadásról van szó, a 7-es cikkelyes eljárás leple alatt”
– fogalmazott.
Ukrajna 50 milliárdos uniós támogatásával összefüggésben a politikus azt mondta: amellett, hogy ezt a tervet Magyarország racionális érvekkel kritizálta a tavaly decemberi uniós csúcson, „folyamatosan konstruktív javaslatokat fogalmazott meg”, köztük például azt, hogy a támogatást az uniós költségvetésen kívül kellene megoldani, és nem felborítani annak egyensúlyát.
Mint mondta, több kérdés felmerül a támogatás összegét és időtartamát tekintve, továbbá
„a demokrácia szabálya is megkövetelné, hogy a döntéssel várják meg az uniós választásokat”.
Varga Judit szavai szerint az európai választási trendek is igazolják, hogy „az európaiak a magyarok véleményét erősítik a legfontosabb kérdésekben”.
„Változásra van szükség, és a szuverenista erők lehetnek ennek a katalizátorai.
Nagyon fontos, hogy jobboldali győzelem által fordítsunk Európa sorsán, leállítsuk az ideológiavezérelt politikát, amely jelenleg az uniós intézményekben dominál, és akkor lehet, hogy talán 50 év múlva is ráismerünk Európára”
– hangoztatta a fideszes politikus.
(MTI)
