Nem fogják tudni tartani a hiánycélt.
A kormány nyilvánosságra hozta 2023 utolsó munkanapján a középtavú, 2027-ig tartó, a nemzetközi sztenderdeknek és az államháztartási törvény előírásai szerint elkészített költségvetési és makrogazdasági prognózisát.
A Népszava beszámolója szerint a négyoldalas dokumentumban a Pénzügyminisztérium (PM) is beismerte, hogy 2023-ban recesszióban (vagyis visszaesésben) volt a magyar gazdaság, illetve, hogy
a kormány képtelen tartani a megemelt hiánycélt is.
Előbbivel kapcsolatban az elemzők már tavaly jelezték: a 2024-es költségvetés túl optimista növekedési pályára épül, de októbertől az is látható volt, hogy a kormány a megemelt hiánycéllal kapcsolatban is mellélőtt. Tehát – hívták fel a figyelmet – Orbán Viktor kormánya pár hétre sem tudott pontos előrejelzést adni.
Jelentős változás lesz, hogy a céges adóbevételek csökkennek a 2024-ben tervezett 3757 milliárdról, a tervezési ciklus végére, 2027-re 3464 milliárd forintra. Ez várhatóan az évi 800 milliárd forintnyi különadók egy részének fokozatos kivezetését jelenti – írták. Jelezték, ezzel párhuzamosan
a kormányzati kiadásokat egyre nagyobb arányban más költségvetési bevételekből kívánja megoldani.
Mint kiderült, a lakossági adók (szja), és a fogyasztási adóbevételi számok (áfa, jövedéki adó) jelentősen megemelkednek, ez pedig arra utal, hogy az Orbán-kormány ezeken a területeken nem számol adócsökkentéssel, sőt.
A lakosság befizetései
az idei 4857 milliárdról 2027-re 5966 milliárdra emelkednek,
míg a fogyasztási adóbevételek az idei várható 11 041 milliárdról a tervezési ciklus végére 12 417 milliárd forintra emelkedhetnek.
Mindezen túl a kormány tovább sarcolja majd az önkormányzatokat is, amelyek a nekik járó támogatások további csökkentésére számíthatnak.
A kiadási oldal esetében megfigyelhető, hogy
a lakástámogatási kiadások jelentős mértékben csökkennek:
míg tavaly 449, 2022-ben 634 milliárd forint ment erre a célra, az idén már alig jut rá 181 milliárd – ez a korábbi évek kiadásainak kevesebb mint harmada. Azt írták, a ciklus végére 207 milliárdos kiadással számolnak, vagyis a nagy kormányzati kommunikációs körítéssel „CSOK Plusz” néven bejelentett lakástámogatási változások valójában jelentős megszorítást, mínuszt jelentenek, amit eddig is sejteni lehetett.
Orbánék úgy számolnak, a rezsitámogatások kiadásai a tavalyi 2000 milliárdról már az idén 1340 milliárdra csökkennek, ez a tervezési ciklus végére évi ezer milliárd alá mérséklődik a tervek szerint.
A családtámogatásokkal kapcsolatban kiderült: azok érdemben nem fognak változni, sőt az enyhe nominális (papíron létező) növekedés még a kiadások reálértéknek megőrzésére sem elegendő, tehát a kormányzat ezen a területen sem számol semmilyen előrelépéssel 2027-ig.
Jelentős kiadáscsökkentés lesz a költségvetési szervek költéseinél is: az idei 9776 milliárdról ez az összeg 2027-re 8634 milliárd forintra apad. Erről pontosabb részleteket nem lehet tudni, a teljesítéssel kapcsolatban komoly kétségek is felmerülnek.
A magas kamatok, valamint az elhibázott adósságfinanszírozási politika az előttünk álló négy évben agyonvágják a költségvetést: 2027-re is 2500 milliárd forint feletti éves kamatkiadással számolnak, ez pedig azt jelenti, hogy
az állam minden évben akkora összeget fizet ki a kamatokra, amely megfelel az éves egészségügyi kiadásoknak.
Így pedig a következő négy évben mintegy 12 ezer milliárd forintot éget el a magas államadósság miatt a költségvetés – hangsúlyozták.
