Rendkívül kártékonynak tartják a döntést.
Az állami fenntartású középiskolákban 2024-től választható tantárgyként sem fogják tanítani a művészettörténetet, amelyből érettségizni sem lehet majd. A tantárgyat a jövőben „vizuális kultúra” órák kereteiben tervezik „oktatni” a 9–10. évfolyamon. Mindezt a 2020-as új Nemzeti Alaptanterv nyomán vezénylik le jövőre.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága közleményben
tiltakozik a döntés ellen.
Mint írták, „elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak” tartják a döntést. Hangsúlyozták, hogy a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjának és kortárs alkotásainak ismerete szerves része az általános műveltségnek.
A Magyar Tudományos Akadémia kifogásolja azt is, hogy a művészettörténettel együtt
a film- és médiaismeret oktatása sem lesz benne a tantervben,
a középiskolások nem fogják tanulni a vizuális kultúra történetét, kortárs gyakorlatát és elméletét – hívták fel a figyelmet.
„A képek és szavak története egyenrangúan fontos része az egyetemes kulturális tradíciónak. Az európai és magyar képzőművészet hagyománya és jelene semmivel sem alacsonyabb rendű, mint az irodalmi örökségünk. Különösképp így van ez a 21. század képközpontú kultúrájában, amely képek és szavak szintetikus egységével kommunikál”
– írták közleményükben.
A testület kiemelte: a vizuális jelek, képi üzenetek értelmezéséhez
szükséges a művészetek történetének ismerete.
Hozzátették, ha ezt az ismeretanyagot mellőzi az oktatás, az a magyar diákok kulturális versenyképességének gyengüléséhez vezet.
Emlékeztettek, ennek jelentőségét már a Nemzeti Alaptanterv 2018-as átalakításánál is hangsúlyozták, úgy tűnik, sikertelenül.
(444.hu nyomán)
