Nyugodjon békében!
Elhunyt Ladányi János szociológus-professzor, az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar társadalomtudósa – írta vasárnap a közösségi oldalán Horváth Aladár, a Roma Parlament-Polgárjogi Mozgalom elnöke.
Mint írta, Ladányi életét és munkásságát elméleti és cselekedeti szinten is az egyenlőtlenség, a kirekesztés csökkentésének és felszámolásának szentelte.
„A nemzetközileg elismert kutató, egyetemi oktató széles palettán alkotott maradandót: doktoriját a szociális juttatások jövedelmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásáról írta.
Csanádi Gáborral 1987-ben közösen írt disszertációja Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásairól készített kutatásuk összefoglalója.
2008-ban az MTA doktora címet a szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció formáinak változásaival foglalkozó munkájával nyerte el. A roma szakpolitika mint tudomány területén is meghatározó jelentőségű tanulmányokat és könyveket tett le az asztalra”
– írta Horváth Aladár.
Ladányi komoly falufejlesztési munkát is végzett a rendszerváltás idején Csenyétén, majd rehabilitációs programot írt Cserehátnak, emellett pedig emberi jogi mozgalmi feladatot is vállalt a Wallenberg Egyesületben – részletezte Horváth.
„Másfél évtizedig kurátora-szakmai tanácsadója volt a Roma Polgárjogi Alapítványnak: mellettünk volt a fehérvári Rádió utcai romák elüldözése elleni küzdelemben, ahogy a Garay utcai kilakoltatásnál is vállalta a bilincselést, hogy megakadályozzuk egy cigány család utcára pakolását.
Személyében a legnagyobbak között említhető, köztársaságpárti, baloldali tudóst gyászol az ország, s benne mi, a roma polgárjogi mozgalom tagjai.
Nyugodj békében, János. Köszönöm a munkád, s a barátságod”
– zárta posztját Horváth Aladár.
Karácsony Gergely főpolgármester szintén a közösségi oldalán emlékezett meg Ladányi Jánosról.
Mint írta, Ladányi egyszerre volt tudományos kutatója, valamint elszánt ellenfele a kirekesztésnek, a szegregációnak és a társadalmi egyenlőtlenségeknek.
„Fellépett többek között a miskolci romák gettósítása és az erzsébetvárosi történelmi zsidónegyed lerombolása ellen.
A koronavírus-járvánnyal járó bezártság vette rá, hogy szikár tudományos művek helyett megrendítő szépségű személyes visszaemlékezéseket írjon: legutóbb az újpesti zsidóság tragikus sorsában osztozó családja, benne az újpesti városházát és a víztornyot felépítő dédapja történetét”
– fogalmazott Karácsony Gergely.
