Pedig csökkenthetné is.
A magyar állam 309 milliárd forintot vesz ki az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – ez derült ki az állami cégnek a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményéből.
Az idei első féléves eredmény alapján bemondott Az MVM külföldi bevételekre hivatkozik, de ezt elég hihetlennek tartja a 24.hu által megkérdezett szakértő:
„Érthetetlen, hogy a csoportnál egyszerre csak ilyen komoly külföldi nyereség lett, amiből 309 milliárdot ki tud venni a magyar állam”
– hitetlenkedett Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője, aki szerint normál üzletmenet mellett nem lehet százmilliárdokat magyarázó haszonkulcsot elérni.
A szakértő szerint összességében csak spekulálni lehet a kifizetés hátteréről, mivel az állami vállalat esetében voltaképpen átláthatatlan, hogy melyik üzletágból és milyen módon vesznek ki pénzt. Ám, hogy az MVM exporttevékenysége annyira erős lenne, már csak azért is nehezen hihető, mert Magyarország nettó áram és gázimportőr, miközben az Energiaügyi Minisztérium is rendszeresen hangsúlyozza, hogy a belföldi földgáztárolók töltöttsége megközelíti a 100 százalékot.
„Vagyis a külföldről – elsősorban Oroszországból – megvásárolt gázt feltöltötték a tárolókba, és nem látszik, hogy eladták volna”
– magyarázta Pletser.
„A csoport kereskedőcégének, az MVM CEEnergy Zrt.-nek olyan kereskedelmi engedélye van, amellyel Európa bármelyik országában kereskedhet, és vásárolhat földgázt a nyugat-európai gáztőzsdéken is, majd a kontinensen bárhol értékesíthet”
– erre már Holoda Attila energiaszakértő, egykori államtitkár-helyettes mutatott rá, aki szerint ugyanezt megteheti az orosz energiahordozóval is, mivel – a kőolajtermékekkel ellentétben – semmiféle európai uniós szankció nem vonatkozik a földgázra.
Holoda szerint most is könnyen elképzelhető, hogy nyereséggel tud továbbértékesíteni.
Ráadásul az 1789 köbméteres havi átlagfogyasztás felett megállapított
767 forintos lakossági piaci gázáron vastagon keresett az energiaszolgáltató.
A 102 forintos rezsicsökkentett árat ugyan jelentősen meghaladta a beszerzési ár, de az ezen képződő veszteséget – úgy fest – bőven befoltozták: a rezsivédelmi alapon keresztül kompenzálták, így az egy évvel korábbihoz képest 580 milliárd forinttal megugrottak az egyéb működési bevételek.
