Egyes szektorokban már megvalósult a „szoft-Huxit”.
Az Orbán-kormány szokatlan külpolitikai akcióiról kérdezte a podcastjében a 444.hu Krekó Pétert, a Political Capital ügyvezető igazgatóját.
Az elemző úgy látja, az ukrajnai háború kitörése óta a magyar kormány külpolitikailag egyre jobban elszigetelődött, Orbán Viktor mégis kitart a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország mellett és rendre Nyugat-ellenes szólamokat hangoztat. Elmondta, Orbán most is az európai jobboldal térnyerésében reménykedik, amire szerinte van esély, ugyanakkor jelezte, a miniszterelnök már többször is elszámította magát ezekben a kérdésekben.
Krekó Péter szerint Orbán egyre inkább ideológiai vezérként próbál tetszelegni az európai populista jobboldalon, bár eddig ebből nem sokat profitált. Hangsúlyozta, az EU-ban és NATO-ban bizonyos területeken már perifériára szorult Magyarország,
egyes szektorokban pedig már „megvalósult a szoft-Huxit”.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány kommunikációs gépezete eddig sikerrel hárított minden felelősséget, úgy látja, az információs autokrácia „sikeresen” működik.
A szakértő arról beszélt: az Orbán-kormány politikáját egyfajta paranoid logika uralja, talán ez magyarázhatja a szuverenitásvédelmi törvény beterjesztését a visszatartott EU-pénzekért folyó alkudozás közepén. Krekó Péter kiemelte: a törvény álságos módon nyugati példákra hivatkozik, de az igazi célja nyilvánvaló,
hasonló törvényeket Oroszország fogadott el a kritikus média és a civil szervezetek elhallgattatására.
Jelezte, az orosz és a kínai befolyás látványosan jelen van nemzetbiztonsági, gazdasági, energetikai és információs területeken. Orbánék pedig maguk is átvesznek orosz propagandaszólamokat, a kormánymédiában rendszeresek az orosz dezinformációt tartalmazó üzenetek.
Szerinte minél többen kritizálják a szoros orosz–magyar kapcsolatokat, annál erősebb lesz Orbánék Ukrajna-kritikája. Felhívta rá a figyelmet, hogy a legújabb nemzeti konzultáció tizenegy kérdéséből négy Ukrajnára vonatkozik, és nagyon erősen Ukrajna-ellenes hangvételben megfogalmazva.
Az elemző úgy látja, a választók a fentiek ellenére egyre inkább érzik a gazdasági nehézségeket, illetve a rossz politikai döntések következményeit, a magas inflációt, a recessziót, és ebben a helyzetben még a külpolitikai döntések is rontják Magyarország esélyét a kilábalásra.
„Ez azt jelenti, hogy egyes döntések elszakadnak a racionalitás világától, és tényleg ez a fajta kurucos mentalitás, ez a makacsság, ez az ostrommentalitás, amibe bezárta magát a kormányfő, mintha önálló életre kelne„
– jelezte Krekó.
Orbán külpolitikai számításai viszont gyakran nem jöttek be. Elég látványosan mellényúlt – bár ezzel nem volt egyedül – az orosz–ukrán konfliktusban, nem számított arra, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, amikor ez mégis bekövetkezett, akkor pedig gyors orosz győzelmet remélt, ám ez sem jött be.
„Pedig azt látjuk, hogy Orbánénál autokratikusabb illiberális rendszereknél is megfigyelhetők néha nyugatos külpolitikai fordulatok. Láttunk ilyet még Lukasenkánál is, rendszeres Erdogannál is. Orbán Viktort az különbözteti meg sok vezetőtől, hogy sokkal hangosabban ideologikus, és így saját ideológiájának a rabjává válik„
– jelentette.
Krekó Péter szerint a kérdés az, hogy a nyugati szövetségesek meddig bíznak még az egyre inkább kifelé kacsingató Orbánban. Megjegyezte: nem csupán ideológiailag, hanem pszichológiailag is távolodunk az Európai Uniótól.
Mint mondta, a kemény Huxit, az EU-ból való direkt kilépés támogatottsága még nem magas, ugyanakkor a fiatalok körében elég drasztikusan romlott az utóbbi időben az unió megítélése.
„Egyre nyíltabban mondogatják NATO-vezetők és NATO-tagországok vezetői, hogy Magyarországot nem tekintik kellően lojális tagnak, és sokszor bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat oszthatnak meg. Tehát pszichológiai szempontból a távolodás, a perifériára szorulás elkezdődött”
– mutatott rá.
Krekó Péter viszont úgy látja, az utóbbi időszakban azért van némi elbizonytalanodás a Fidesz-szavazók körében, körülbelül félmillióan mintha leváltak volna a táborról a választások óta. Igaz, az ellenzékhez sem csatlakoztak – jegyezte meg.
Magyarországon viszont „olyan hatékonyan működik a központilag irányított kommunikációs gépezet, hogy nincs szüksége kormánynak arra, hogy az elnyomás erősebb eszközeihez folyamodjon, ezt már nyugodtan nevezhetjük, Treisman és Gurijev kifejezésével információs autokráciának„. Bár a szuverenitási hivatal felállítása jelezhet új szintet.
