Kijelentette, „rendre” fogják nevelni a gyerekeket.
„A következő generáció számára vonzóvá kell tennünk a családalapítást, és rajtunk múlik, hogy a demográfiai télből demográfiai tavaszt varázsolunk-e”
– magyarázta Novák Katalin köztársasági elnök a Bács-Kiskun vármegyei napilapnak adott keddi interjúban.
A Bács-Kiskun vármegyei látogatását értékelő beszélgetésben a köztársasági elnök elmondta: szerinte a népességcsökkenés folyamata megfordítható, és nemcsak azért, „mert Magyarország egy évtizedes tudatos építkezés eredményeképpen családpárti fordulatot ért el (sic!) a jóléti világban talán egyedülálló módon”, hanem azért is, amit Bács-Kiskun vármegyében tapasztalt, ahol „lépten-nyomon a családok erejével találkozott” – fogalmazott az államfő.
Mindeközben akkora a „családpárti fordulat”, hogy egyre fogy a magyar, immáron alig 9 és félmillióan élnek hazánkban. A komoly méreteket öltő népességfogyás tehát merőben ellentmond Novák állításainak.
A köztársasági elnök szerint Bács-Kiskun vármegye legkisebb települése is példa arra, hogy „van remény arra, hogy a fiatalok újra mernek családot, nagycsaládot alapítani”. Ez biztató perspektíva – mondta.
A köztársasági elnök szerint a határon túli magyar közösségek közül talán a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. Egy olyan országban élnek, ahol háború dúl, és ahol az elmúlt években jelentősen romlott a nemzeti kisebbségek jogainak helyzete – mondta.
Novák Katalin szerint azonban „most halványan felcsillant a remény”, mert – mint kifejtette –, az alkotmányossági, emberi jogi kérdésekben nagy jelentőséggel bíró Velencei Bizottság is világosan leírta, hogy feladata van az ukrán vezetésnek a kisebbségi jogok, így a magyarság jogainak javítása tekintetében. Megjegyezzük, Ukrajna tett is lépéseket ebben az ügyben.
A köztársasági elnök elmondta: „Ukrajna háborúban áll,
az uniós tagság távoli kérdés”,
de a Nyugat-Balkán csatlakozását szerinte gyorsítani kellene, ami Magyarország és Európa érdeke is – vélekedett. Ismert, hogy ezen országokban Orbánékkal baráti kapcsolatot ápoló kormányzatok működnek, így komoly érdek fűzi a magyar kormányt az ő csatlakozásukhoz.
Az egyre fokozódó „déli nyomás” és a határvédelem kérdéséről elmondta: Bácsszentgyörgyön a határon szolgálatot teljesítőknél is járt, mert „a magyar családok biztonságban hajthatják álomra a fejüket, és ez azoknak is köszönhető, akik megvédik a magyar határt”.
Novák Katalin szerint a fizikai határvédelmi rendszer, amelyet a migrációs válságot követően épített ki Magyarország, egyértelmű üzenet. Úgy fogalmazott:
„ide nem jöhet az, aki nem egyenes úton érkezik”.
Mint megjegyezte: ezt Bács-Kiskunban különösen értik, hiszen a magyar-szerb határ leghosszabb szakasza a vármegyéhez tartozik. Az itt élők testközelből tapasztalták meg a migrációs válságot, miközben sokan még most is kétségbe vonják annak létezését – hangoztatta. Azt azonban nem fejtette ki, „sokan” alatt kiket ért.
„Azért is tartottam határszemlét, hogy megköszönjem a határ védelmében szolgálatot teljesítők folyamatos embert próbáló és bátor helytállását, amellyel nemcsak Magyarország, de Európa biztonságát is védik”
– fogalmazott.
Novák Katalin Kiskunhalason részt vett 99 kadét fogadalomtételén is, akiket „a honvédség programjában honvédelemre, hazaszeretetre, becsületre, bátorságra, tartásra,
rendre nevelnek”.
Minderről azt mondta: „jó látni, hogy egyre több a haza védelmére elhivatott fiatal”.
A változóban lévő nemi szerepekről, a nők társadalmi érvényesüléséről kifejtette: az, hogy Magyarországnak most először női köztársasági elnöke van, azt az üzenetet is hordozza, hogy a legmagasabb közjogi tisztség is nyitott a nők számára is.
Elmondta, azt szeretné, ha Magyarországon minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a család és a karrier között. A valódi döntési szabadság az, ha a lehető legkevesebb anyagi akadálya van annak, hogy a családot és a karriert együtt lehessen választani. Magyarország ebben „sokat lépett előre” (?),
de nagyon sok még a teendő
– ismerte be Novák Katalin.
„Mi, magyarok, ott vagyunk a világ szinte minden pontján: van, akit a kényszer, az országcsonkítás vagy a kommunista diktatúra üldözött el, van, akit az álmok vagy az elhivatottság vitt külföldre”
– fejtegette, finoman utalva rá, hogy sokan elhagyták az országot az elmúlt években is.
„Az, hogy mindenhol jelen vannak a magyarok a világban, erőforrás a magyarság számára. Államfőként keresem a találkozást a diaszpórában élőkkel, hiszen honfitársaink sok jó ügyért tettek a világban”
– mondta.
(MTI korrigálva)
