A DK politikusa szerint nem gyermekvédelemről, hanem hatalomátvételről beszélhetünk.
Súlyos gondolatokat fogalmazott meg a minap közösségi oldalán Bősz Anett, a Demokratikus Koalíció kultúráért is felelős főpolgármester-helyettese L. Simon László menesztése kapcsán.
Mint írtuk, a Magyar Nemzeti Múzeum immár egykori főigazgatóját Dúró Dóra bejelentése nyomán Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter arra utasította, hogy a World Press Photo című kiállításról tiltsák ki a kiskorúakat. Mivel a tárca szerint a múzeum a kérésnek nem tett maradéktalanul eleget, L. Simon Lászlót hétfőn kirúgták.
Elbocsátása hatalmas port kavart az országban, többek között a DK politikusa is kifejtette véleményét a történtek kapcsán. Bősz úgy fogalmazott, L. Simon menesztése üzenet mindazoknak, akik egy perce is „félrelépnek”, és nem a kormány elvárása szerint cselekszenek.
Ugyan a döntést Orbán Viktorék a „gyermekvédelmi törvény” megsértésével indokolták, Bősz Anett rámutatott, hogy az országban találkozhatunk akár erőszakkal teli történetekkel is, amelyek nyomán valóban szemtanúi lehetünk a gyermekek bántalmazásnak.
„Itt van gyermekvédelem? Ugyan! Itt hatalomvédelem van”
– hangsúlyozta a DK politikusa.
Bősz Anett bejegyzését változtatás nélkül idéztük:
„»Amikor L. Simonért jöttek, nem szóltam, mert nem voltam L. Simon.«
L. Simon László menesztése a NER sötétedésének egy újabb mélysége. Persze, gondolhatja bárki, aki ellenzékinek vallja magát, hogy »nem fog hiányozni senkinek«, »álljon ki érte, akivel politikai közösséget vállal«, csakhogy a menesztése üzenet.
Üzenet minden ellenszegülőnek.
Azoknak, akik akár egyszerre is lépnek a hatalommal, de van külön véleményük. Néha. Egy-egy kérdésben. Nem nyilvános fórumokon hangoztatva azokat. De vannak.
Senki ne gondolja, hogy egy évtizedes csapattárssal való bánásmód nem határozza meg a mindennapi életben való bánásmódot, bárkivel szemben.
Csák János nem tett mást a kirúgással, mint hogy megüzente: itt egy percre sincs »félrelépés«.
Nem számít a nemzetközi botrány, amit egy könyvdaráló újfasiszta politikus kezdeményezésére történt, villámgyors törvénymódosítás hozott.
Nem számít, hogy a nemzet múzeuma állt ezúttal a világ szégyenének középpontjában — pontosabban hazánk szégyenének középpontjában, ami a világ szeme előtt zajlott –, nem számít, hogy a World Press Photo kiállítás nem zárhatja ki falai közül a hatalom kénye-kedve szerint a látogatókat, nem számítanak a külföldi vendégek… nem számít semmi sem.
A propaganda, az erőfitogtatás és a kirekesztés. Ez maradt csak a túloldalon.
Aki pedig nem lép egyszerre, estére pozíció nélkül találja magát.
A szégyen folytatódik. És tudják mit? Higgyék el, ez nekünk, demokratáknak nem azért rossz, mert most majd kérdéseket kapunk erről is, ha külföldre utazunk, és még egy dologért mi kérünk majd elnézést.
Azért rossz, mert egy ilyen lépést csak Moszkvában vagy Minszkben tettek volna meg a földrajzi értelemben vett Európa határain belül. L. Simon László menesztése egy sötétebb Magyarországot hozott.
Parciális része a történetnek, hogy a kormány ezügyben az úgynevezett gyermekvédelmi törvényre hivatkozik, közben a legdrámaibb vetülete is.
Nézzünk már szét ebben az országban!
Alig pár hete egy anya, akinek a gyerekét már egyszer kiemelték a családból, úgy földhöz vágta hároméves kisfiát, hogy az v*rbe fulladt.
Az apa látta, hogy a kisfiú segítségre szorul, de nem hívott mentőt. A kisfiú csak másnap halt bele sérüléseibe. Egy napon át olyan fájdalmakat élhetett át, amivel
harctéren kínoznak embereket.
Itt van gyermekvédelem? Ugyan! Itt hatalomvédelem van.
Most lelőttek benne egy újabb katonát, aki talán csak egyszer lépett félre. De az sem megengedett. A pedofil képeket gépén tároló nagykövet… az rendben van.
Ha nem lenne, nem születik enyhe büntetés. Nincs itt semmi látnivaló!”
(Dr. Bősz Anett/Facebook)
