Még több kínai befektetést szeretne.
Alig három héttel azután, hogy Orbán Viktor kíséretében ott járt, Nagy Márton újra Kínába utazott.
A gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mondott a világ egyik legnagyobb rendezvényén, a hatodik Kínai Nemzetközi Import Expo keretében, Sanghajban. Előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország elutasítja a blokkosodást támogató politikákat, hazánk a békére, az együttműködésre és az összekapcsolódásra törekszik, a nyugat és kelet között – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfői közleményében.
A miniszter kiemelte:
„Büszkék vagyunk arra, hogy
Magyarország a kínai üzleti befektetések első számú célpontja Közép-Európában.
A keleti nyitás sikerét pedig az mutatja, hogy 2023-ban a külföldi tőkebefektetés (FDI) már több mint egyharmada (34 százaléka) érkezik hazánkba keleti országokból, miközben ez 2010-ben 10 százalék alatt volt.”
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország most építi ki a teljes elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromos töltőket és komplett autókat is.
Nagy Márton véleménye szerint jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI állomány 2030-ra akár megduplázódhat.
A magyar-kínai kereskedelmi forgalom alakulása (2004-2022)
A tárcavezető megállapította, hogy az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának ugyanakkor három előfeltétele van. Tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, elegendő és olcsó energiát, emellett megfelelő létszámú és képzettségű munkaerőt szükséges biztosítani – jelezte.
A miniszter szerint az Egy övezet egy út kezdeményezés (BRI) jelenleg a világpolitika legátfogóbb projektje. Nagy Márton kiemelte, hogy bár vannak közös kiemelt beruházások, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal, ennek ellenére a BRI-hoz tartozó infrastrukturális fejlesztések terén a magyar részvétel más országokkal összehasonlítva alacsony.
Azt nem említette, hogy azok a más országok pontosan melyek, de tudni lehet, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló beruházások a kínai adósrabszolgaságban kerülő fejlődő országok jellemzői.
Ennek ellenére Nagy Márton mégis nagyobb kínai befolyást szeretne.
Úgy véli, hogy Magyarországnak érdemes növelnie a BRI alá tartozó infrastrukturális projektek nagyságát annak érdekében, hogy az erős kínai FDI beáramlásnak köszönhető termelés és kereskedelem akadálymentesen megvalósuljon.
Az expó kapcsán Nagy Márton tárgyalást folytatott az ICBC, azaz a világ legnagyobb bankjának vezetőivel. A megbeszélésen ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak a nyugati és keleti tőke és csúcstechnológia gazdasági találkozási pontjává, hanem emellett regionális pénzügyi központtá is kíván válni. A kormány – tekintettel arra, hogy az ICBC már ma is jelentős üzleti tevékenységet folytat Magyarországon – elkötelezett abban, hogy az ICBC fióktelepet nyisson Magyarországon.
(MTI/Nyugati Fény)
