Ez bizony nem Brüsszel hibája.
„Brüsszel megtámadta Magyarországot”
– hallhattunk már ezt a mondatot Orbán Viktor és politikusai szájából, ám Ujhelyi István vasárnapi nyílt levelében rámutatott, ez a kormány egyik füllentése.
Az EP-képviselő a tisztánlátás kedvéért részletezte, hogy pontosan milyen uniós hatásköröket tarthatunk számon. Háromból a számunkra – jelenlegi témához kapcsolódóan – legfontosabb a tagállami hatáskör, ahol „a nemzeti kormányok szinte teljesen szabad kezet élveznek. Vagyis, az EU csak támogathatja, összehangolhatja, vagy kiegészítheti a tagállami intézkedéseket, de bele érdemben nem szólhat”.
Ide sorolhatjuk az egészségügyet, az ipart, a kultúrát, a turizmust, valamint például az oktatást – osztotta meg Ujhelyi hangsúlyozva, hogy „nem Brüsszel miatt alacsony a tanárok fizetése és nem Brüsszel miatt nincs vécépapír a kórházakban. Nem az Európai Unió mondja meg, hogy miről szóljanak a színdarabok, vagy hogy a turizmus mely területére költsön az állam több támogatást.”
Hozzátette:
a magyar kormány kizárólagos döntése és felelőssége, hogy milyen állapotban van és hova tart a magyar egészségügy és a magyar oktatás.
Ujhelyi István bejegyzését változtatás nélkül idéztük:
🟥 VASÁRNAPI NYÍLT LEVÉL 🟥
Valójában mibe szólhat bele Brüsszel és mibe nem?
❎ Újra elsütik a csodafegyvert a fideszesek: jön a sokadik, sokmilliárdba kerülő kamu konzultáció, természetesen ismét csakis a hazánkat fenyegető, aljas nemzetközi összeesküvés legyőzése érdekében. Röhejes. Azt számtalan alkalommal rögzítettük már, hogy a nemzetinek mondott konzultáció esetében nem a műfajjal van a probléma, hanem a megvalósítással:
a kormány nettó propagandára használja ezt az eszközt,
súlyos valósághajlításokkal, nem egy esetben primitív hazugságokkal.
Ha valódi államférfiak ülnének a kormányban, akkor ezt a gyakorlatot érdemi, a nemzet szempontjából tényleg fontos ügyekben és valódi kérdésekkel, valódi következményekkel használnák. De, miként a kontroll nélküli kétharmados felhatalmazásukat is leginkább csak a kontroll nélküli rablásra használták fel az elmúlt évtizedben, nem pedig valódi nemzeti ügyek rendezésére, így felesleges a további szócséplés ezzel kapcsolatban. Értjük, hogy mire ez az egész, köszönjük.
❎ Viszont nem állom meg, hogy ne tegyem szóvá a kapcsolódó kormánypropaganda ragyás kitüremkedésének beillő legordasabb hazugságot – ami egy valódi, emberéleteket követelő háborúkkal terhelt időszakban még rendkívül aljas is -, miszerint »Brüsszel megtámadta Magyarországot«.
Még ők is tudják, hogy ebből egyetlen szó sem igaz, mégis ezzel hergelik a közéletet.
Éppen ezért egyetlen dologra szeretném ráirányítani a figyelmet, mivel – és ezt használja ki a fideszes állami uszítás – a magyar választók többsége ebből alig tud vagy ért valamit. Gyanítom, hogy ezen sorok olvasói között is alig néhány vannak csak, akik pontosan tudják, hogy az Európai Unió valójában hogyan és mennyire szólhat bele egy tagállam életébe.
Aki most rávágta, hogy »hát már én, hogy ne tudnám«, még ő is szinte biztosan rosszul tudja. A jelenlegi hatalom folyamatosan arról beszél, hogy »Brüsszel« ránk akar kényszeríteni valamit, bele akar szólni a dolgainkba, befolyásolni akarja, hogy mit és hogyan teszünk a saját országunkban.
Valójában azonban azt, hogy az európai közösség tagjaiként a mi életünkbe és hazánk működtetésébe az Unió miként szólhat bele, konkrét szerződések szabályozzák – ezt pedig (bár ez fideszes szemmel furcsa lehet, tudom) be is tartják.
❎ Tartsunk egy rövid gyorstalpalót azoknak, akik nem akarják a valóság ismerete nélkül elfogadni azt, amit a fideszes propaganda bele akar nyomni a fejükbe. Nos, az uniós határköröket három csoportra lehet osztani. Az első kategória az Európai Unió kizárólagos hatáskörei: ebbe tartozik például a vámunió, a belső piaci versenyszabályok alakítása, az euróövezeti országok monetáris politikája, vagy épp a közös kereskedelem- és halászati politika.
Vannak a megosztott hatáskörök, ez a második kategória: itt már a mindennapi életünket mélyebben meghatározó területek vannak, így például a belső piac, a szociálpolitika egy része, a regionális kohéziós politika, a környezet- és fogyasztóvédelem, a közlekedés, az energiapolitika, a kutatásfejlesztés vagy épp a humanitárius segítségnyújtás.
A megosztott hatáskör azt jelenti, hogy ezeken a területeken az Európai Unió közössége és a tagállamok is alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat. Leegyszerűsítve közös, de legalábbis koordinált döntések születnek.
A hatáskörök harmadik csoportját a brüsszeli szlengben »támogató hatásköröknek« nevezzük, de gyakorlatilag ez azokat a tagállami hatásköröket jelenti, ahol a nemzeti kormányok szinte teljesen szabad kezet élveznek. Vagyis, az EU csak támogathatja, összehangolhatja, vagy kiegészítheti a tagállami intézkedéseket, de bele érdemben nem szólhat. Ide tartozik – most tessék figyelni – többek között az egészségügy, az ipar, a kultúra, a turizmus és például az oktatás. Vagyis,
ami a magyarországi egészségügyben, kultúrpolitikában, a turizmus területén vagy épp az oktatásban történik, ahhoz az Európai Uniónak jogi értelemben sincs semmi köze.
❎ Tehát leegyszerűsítve: nem Brüsszel miatt alacsony a tanárok fizetése és nem Brüsszel miatt nincs vécépapír a kórházakban. Nem az Európai Unió mondja meg, hogy miről szóljanak a színdarabok, vagy hogy a turizmus mely területére költsön az állam több támogatást.
A magyar kormány kizárólagos döntése és felelőssége, hogy milyen állapotban van és hova tart a magyar egészségügy és a magyar oktatás. Mindenki eldöntheti, hogy azok a területek, ahol az Európai Uniónak nincs bele szólása és csak a kormányok szabhatják meg annak működtetését és fejlődését – ott milyen változások történtek. Mindannyian látjuk.
A kórházak adóssága rekordméretű, már a betegbiztonságot veszélyezteti. Az oktatás színvonala és infrastruktúrája egyre csak romlik:
valahol konténerekben kell tanulni, máshol lasszóval fogják a tanárokat,
a diákok pedig folyamatosan tüntetnek, de megértés és meghallgatás helyet legtöbbször csak könnygázt kapnak az államtól. Ahol a magyar kormánynak kizárólagos felelőssége van, ott csak felelőtlenséget és nemtörődöm rombolást látunk.
Mindenki eldöntheti ezek után, hogy »szabadságharcolni« kell az európai közösség ellen, vagy még szorosabbra fűzni az együttműködést, még jobban mélyíteni az integrációt. Egykoron még a Fidesz is utóbbit támogatta. Amíg nem volt a közpénzek közelében…
❎ A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Négyszázharminckettedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem fáradhatatlanul, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert új esélyt kell adni a közös hazának.
dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az Esély Közösség alapítója
2023. november 5. 🇪🇺🇭🇺”
(Ujhelyi István dr./Facebook)
