Durván kiugró ez az „eredmény”.
Az alapélelmiszerek árának uniós változásait elemezte 2015-ös kiindulóponttal az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adait felhasználva a G7 gazdasági szakportál.
Arra jutottak, hogy
kiugróan durva és sokkoló a kenyér magyarországi drágulása.
Az áremelkedésének mértéke nyolc év alatt több, mint két és félszeres, ami jóval magasabb, mint bárhol máshol az EU-ban.
A kenyér árának változása az EU-ban 2015-től / Ábra: g7.hu
És sajnos ugyanez mondható el a vajról, a krumpliról és a rizsről is.
Ráadásul a rizs már az infláció felfutása előtt is drágább volt itthon, mint több nyugat-európai országban, ennek ellenére érte el ezt a szintet.
Nem sokkal jobb a helyzet más alapélelmiszerek esetében sem: uniós összehasonlításban a cukor és az alacsony zsírtartalmú tej a harmadik, a baromfihús és a tojás a negyedik, a sertéshús az ötödik helyen áll a legnagyobb drágulások mezőnyében.
A lap szerint feltűnő, hogy Lengyelországon (és esetleg Bulgárián) kívül nincs másik európai ország, amely a grafikonokon annyira megbízhatóan a drágulási élmezőnyben lenne, mint Magyarország.
