2014 és 2024 között Magyarország az Európai Unió harmadik legegyenlőtlenebb országa lett: a vagyonunk 70 százaléka a leggazdagabb tizednél landolt.
Bár a magyar gazdaság és a háztartások nettó pénzügyi vagyona tíz év alatt jelentős mértékben közeledett az uniós átlaghoz, ennek az eredménynek az árnyoldala is van: Magyarország 2014 és 2024 között
az Európai Unió harmadik legegyenlőtlenebb országává vált,
ahol a leggazdagabb tíz százalék birtokolja a pénzügyi megtakarítások közel 70 százalékát. Ennél nagyobb koncentrációt csak Horvátországban és Litvániában mértek, ahol a legfelső réteg már a megtakarítások több mint 80 százalékát birtokolja – írta a portfolio.hu hétfőn.
Az elmúlt évtized gazdasági növekedése a felső tizednél csapódott le
Az Eurostat adatai alapján 2024-re a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona – a pénzügyi eszközök és kötelezettségek különbsége – a GDP 116 százalékára nőtt. Ezzel hazánk a 13. helyre került az uniós rangsorban.
Ez a kelet-közép-európai országok között kifejezetten jó eredménynek számít, elsősorban azért, mert Magyarországon
a háztartások adósságállománya rendkívül alacsony,
mindössze a pénzügyi eszközeik 15 százalékát teszik ki a kötelezettségeik, szemben az uniós 25 százalékos átlaggal.
Tíz év alatt a magyar háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona 25,6 százalékponttal nőtt, ami az EU-ban a nyolcadik legjobb teljesítmény volt. Ezzel a növekedéssel hazánk közelebb került az uniós átlaghoz. Míg 2014-ben a magyar nettó pénzügyi vagyon az uniós átlag 63 százalékát érte el, 2024-re már 72 százalék fölé zárkózott. Az egy főre jutó magyar GDP is nőtt: tíz év alatt 69 százalékról 77 százalékra közelítette meg az EU-s átlagot.
Az egyik legegyenlőtlenebb társadalom lett a magyar az EU-ban
Csakhogy ez a látványos gazdagodás nem egyenlően oszlott meg a társadalmi rétegek között. Az Európai Központi Bank részletes adatai szerint a magyar társadalom
leggazdagabb tizede tíz év alatt a megtakarítások 65 százalékáról közel 70 százalékra növelte részesedését.
Ez azt jelenti, hogy a vagyonnövekedés túlnyomó része – 72 százaléka – ennek a szűk rétegnek a zsebében csapódott le. Ezzel szemben a társadalom alsóbb rétegei veszítettek a súlyukból.
A magyar háztartások alsó 50 százaléka ma már csak a megtakarítások 7,3 százalékát birtokolja, ami
a harmadik legalacsonyabb érték a vizsgált európai országok között.
Tíz évvel korábban ez az arány még 10 százalék felett volt. A középső réteg – vagyis a 6–9. vagyoni tizedbe tartozók – is vesztett a részesedéséből: 24,8 százalékról 23,2 százalékra csökkent.
Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaság növekedése és az adósság csökkenése mögött mélyülő társadalmi szakadék húzódik. A vagyoni egyenlőtlenség mértéke itthon jóval meghaladja az európai medián szintjét. Míg az EU-ban a leggazdagabb tized átlagosan a megtakarítások 60 százalékát birtokolja, a középső réteg 30 százalékot, és az alsó fele a társadalomnak 10 százalékot, addig Magyarországon ez az arány 70-23-7.
