Magyarország továbbra is szeretné erősíteni a Türk Államok Szervezetét – mondta.
Mint megírtuk, Orbán Viktor pénteken Asztanában, a Türk Államok Szervezete 10. csúcstalálkozóján vett részt. A magyar miniszterelnök leginkább arról beszélt, hogy Európának B tervre van szüksége, mert ő úgy gondolja, „Ukrajna nem győzhet”.
„Soha nem volt a helyzet olyan nehéz és bonyolult az elmúlt harminc évben, mint most”
– fogalmazott Orbán, hozzátéve, európai nézőpontból a globális biztonság, a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban.
Mint a hvg.hu beszámolójában felhívta rá a figyelmet
Orbán „fegyveres konfliktus„-ként emlegette az orosz-ukrán háborút a türk tanács tagjai előtt,
és szólt arról is, hogy az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb, és a migráció „lökéshullámait” (?) nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól – szerinte – Magyarország (?).
Orbán úgy véli, a világgazdaság „rövid időn belül kétszer is fejre állt„, egyszer a Covid, egyszer az orosz-ukrán háború miatt, miközben megemelkedtek az energiaárak, ami véleménye szerint súlyosan rontja az európai versenyképességet.
„Az európai dilemma úgy hangzik, hogy mi Európa érdeke, a világgazdaság blokkosítása, vagy a globális összeköttetések, a konnektivitás fejlesztése”
– magyarázta Orbán, ismét hangoztatva az orosz eredetű „konnektivitás” kifejezést.
Orbán szerint egyik irányzat a blokkosodás felé szeretné tolni Európát. Azt mondta, először elvágták a kontinens gazdaságának alapját adó európai–orosz gazdasági együttműködés szálait, és azon vitatkoznak, hogy a keleti kapcsolatokat – ideértve a kínait is – korlátozzák-e. A másik irányzat – ahová Magyarország is tartozik –
„erősíteni szeretné az együttműködést,
és az egymásrautaltságban fejlődési és a versenyképességi növekedési lehetőséget lát” – tette hozzá Orbán.
„Ezért mi azt szeretnénk, ha a következő időszak a konnektivitásról és a globális összeköttetésekről szólna”
– hangoztatta a miniszterelnök, hozzátéve, ő „úgy ismeri a türk tanácsot„, mint a „konnektivitás bajnokát„, és az a meggyőződése – fogalmazott –, hogy „az az irány, amit az elmúlt években követtek, a jó irány”.
Orbán az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta: másfél év elteltével – állapította meg – „nyilvánvaló, hogy az eddigi európai stratégia kudarcot vallott”.
Orbán szerint most az a kérdés uralja az európai politikát, hogy szembenéznek-e a realitásokkal és kidolgoznak-e egy „B tervet”.
Orbán Viktor kifejezésre juttatta meggyőződését, miszerint az új európai biztonsági architektúrában Törökországnak és Törökországon keresztül a türk világnak is meg kell jelennie, „mert Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható és hosszú távú európai biztonsági struktúrát”.
Azt mondta: a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Türk Államok Szervezetének szerepe felértékelődik. Vélekedése szerint a türk államok eddig képesek voltak mérsékelni a konfliktusokat, csökkentették az eszkalációs kockázatokat.
„Ezt a politikát Magyarország továbbra is szeretné erősíteni a Türk Államok Szervezetében”
– magyarázta.
Orbán megerősítette: Magyarország készen áll arra is, hogy részt vegyen a Türk Befektetési Alap munkájában, és
fenntartja a korábbi vállalását a 100 millió eurós hozzájárulásra.
Végezetül Orbán kormányfő köszönetet mondott Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőnek a meghívásért, megjegyezve, hogy nagy örömmel érkezett a csúcstalálkozóra, majd sikeres elnökséget kívánt neki. Recep Tayyip Erdoğan török diktátornak azért volt hálás, mert „erőfeszítéseket tett az európai béke helyreállítása érdekében”. Savkat Mirzijojev üzbég államfőnek pedig azért, hogy sikeresen vezette a Türk Államok Szervezetének munkáját „egy nagyon nehéz és bonyolult” időszakban.
Orbán végül sok sikert kívánt Ilham Alijev azeri elnöknek „a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához”, és sok sikert kívánt neki a karabahi újjáépítéshez.
(MTI)
