Jön a feketeleves.
Bár hónapok óta csökken valamelyest az infláció, viszont ezen a trenden fordíthatnak a kormányzat újabb adó- és díjnövelő intézkedései. Mint a 24.hu felhívta rá a figyelmet, az Orbán-kormány négy területen is jelentős pluszterheket ró a vállalatok nyakába, mégpedig olyan ágazatokban, amelyek közvetlenül hatással vannak a fogyasztói árak alakulására. Jelezték, a legnagyobb inflációs kockázatot az új hulladékgazdálkodási rendszer jelentheti.
A januári 25,7 százalékos infláció szeptemberre 12,2 százalékra mérséklődött. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai szerint az év végére 7–8 százalékra csökkenhet a drágulás mértéke, 2024-ben pedig szerintük tovább folytatódhat az infláció mérséklődése. Mint írták, amíg a jegybank legfrissebb prognózisa szerint az idén éves átlagban 18 százalék felett alakulhat az infláció, az MNB jövőre már csak 5 százalékra becsüli a pénzromlás mértékét. Az MNB előrejelzésével összecseng a több mint húsz, Magyarországgal foglalkozó hazai és külföldi elemzőház prognózisa is. Az elemzők a jövő évre vonatkozóan átlagosan 5,3 százalékos inflációt prognosztizáltak.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője elmondta, egyrészt a Magyarországra nehezedő hatalmas inflációs nyomás a forintot is magával rántotta, másrészt nemcsak a GDP került csökkenő pályára, hanem a belső kereslet is jelentősen visszaesett. Amíg tavaly gyakorlatilag minden vállalkozás átháríthatta a költségemelkedéseket a fogyasztókra, addig idén megfogyatkozott az árérvényesítő képességük, vagyis jóval korlátozottabb a mozgásterük abban, hogy az áremeléseket hogyan tudják megfizettetni a fogyasztókkal – ismertette.
„Az infláció nem játék, nem dőlhetünk hátra”
– mondta Virág Barnabás MNB-alelnök a legutóbbi kamatdöntést követő beszédében.
Surányi György volt jegybankelnök tavaly novemberben jelezte: ha megszűnnének a külső okok, akkor a 20 százalékos infláció felére csökkenne, de még akkor is marad 10 százalék, amivel el kellene számolnia a kormánynak.
2022-ben a kormány szinte valamennyi gazdaságpolitikai intézkedése inflációgerjesztő hatású volt: például a választások előtti költekezés, a különböző ágazatokat érintő extraprofitadók, valamint a kiskereskedelmi ágazatot sújtó ársapkák és más extra terhek. Megállapították,
a kormány éppen annak a szektornak növelte a terheit, amelyik a legközelebb áll a fogyasztói árak képzéséhez.
További probléma, hogy a kormány 2024-ben sem változtatott a korábbi hibás gyakorlatokon, sőt mint kiderült, jelentősen növelni fogja a plusz terheket négy területen, amelyek közvetlenül érintik a kiskereskedelmet, ezzel nyomást helyezve a boltok árképzésére.
- „Januárban lép életbe az új hulladékgazdálkodási rendszer, ez minden olyan gyártót érint, amely korábban környezetvédelmi termékdíjat fizetett, de legnagyobbrészt az élelmiszergyártók díjait növeli meg.
- Szintén januártól drasztikusan nő az útdíj, ami minden közúti szállítmányozásban érintett szereplőre – köztük a teljes kiskereskedelemre – hatással lehet.
- Emellett tovább növeli a fuvarozók terheit az üzemanyagokra kivetett nagymértékű jövedékiadó-emelés.
- És ha mindez nem lenne elég, 2024-től a kiskereskedelmi különadó felső kulcsa tovább növekszik, 4,1 százalékról 4,5-re”
– sorolták.
A teljes árnövelő hatás itt nem áll meg, ugyanis jövőre a hulladékgazdálkodásban a kötelező visszaváltási rendszerben nem érintett vállalatokat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében kötelezik majd díjfizetésre. A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) számításaiból kiderült, az EPR-díj a csomagolószerek/csomagolások után mintegy
200 milliárd forintnyi többletköltséget jelenthet éves szinten a magyar gazdaságnak.
Idén októbertől az inflációval azonos mértékben, 17,6 százalékkal emelkedtek az útdíjak is. Az új rendszer bevezetésével pedig 150 milliárd forinttal több bevételt remélne Orbán Viktor kormánya 2024-ben.
Ám a sor nem ér véget, hiszen a kormány januártól literenként nettó 33 – bruttó 41 – forinttal tervezi megemelni az üzemanyagok jövedéki adóját is, amelytől közel 220 milliárdos pluszbevételt remélnek.
A kormány a nyár elején azt is bejelentette, hogy a kiskereskedelmi különadó felső kulcsát 4,1-ről 4,5 százalékra fogják emelni 2024-től. Így a 100 milliárd forint feletti árbevételű kiskereskedelmi láncok még nagyobb adóterhekkel néznek majd szembe. Ebbe a körbe jellemzően a hat vezető multinacionális üzletlánc – az Aldi, a Lidl, a Tesco, a Spar, az Auchan és a Penny – tartozik.
