Október 23-a alkalmából üzent.
Az ukrajnai Bucsában tömegsírokba temetett gyermekek holttestei bizonyítják, hogy a mai orosz megszállók ugyanazok, mint akik 1956-ban vérbe fojtották a magyar szabadságharcot,
„aki ezt eltagadja, az az elnyomás és az elnyomók oldalán áll”
– írta Facebook-oldalán Rácz András biztonságpolitikai szakértő október 23-a alkalmából.
Mint ismert, a megtámadott Ukrajnában Bucsa városa vált a szimbólumává annak a véres kegyetlenségnek, amelyet az oroszok az ukrán civilekkel, nőkkel és gyermekekkel szemben elkövettek.
Rácz András teljes írását alább változtatás nélkül közöljük:
„Bucsa, három nappal ezelőtt
Bucsában elkészült az áldozatok új emlékműve a Szent András templom kertjében. Nemcsak az itteni tömegsírba először eltemetett 119 áldozat neve van felsorolva, hanem a városból minden áldozaté – több, mint négyszáz emberé. A képek múlt péntekiek.
Sok gyerek is van köztük, külön kis emlékművük van nekik is.
Az egyiküket Anasztaszija Scsaszlivának hítvák. A щасливиa azt jelenti ukránul, hogy »szerencsés«, vagy »boldog«.
Nyolc évet élt. Ennyit élhetett.
Ma, október 23-án nagyon sokan fognak elég sok ostobaságot beszélni arról, hogy 1956-ban ki volt az ellenség, és főleg arról, hogy ma ki.
Én erről azt gondolom, hogy a két helyzet bizonyos szempontból hasonlít: 1956-ban a magyarok küzdöttek a szabadságukért a moszkvai önkény ellen, ma pedig az ukránok teszik ugyanezt. Az ellenség pedig mindkét esetben a szovjet/orosz elnyomás.
És aki ezt eltagadja, az az elnyomás és az elnyomók oldalán áll.
(Aki pedig politikai vitákat és nézetkülönbségeket szeret harcos és háborús metaforákkal leírni, annak halvány fogalma sincs arról, hogy mi a háború… )”
Az eredeti bejegyzést itt lehet megtekinteni:
(Rácz András/Facebook)
