Már csak az a kérdés, mikor.
Soha nem látott lépéskényszerbe kerülhet a teljes magyar mezőgazdaság, mert belátható időn belül szabadkereskedelmi egyezményt fog kötni az EU Ukrajnával. Ha pedig ez megtörténik, akkor a magyar búza, kukorica és napraforgó árát ez a „földbe fogja döngölni” – mondta el a Népszava érdeklődésére Raskó György agrárközgazdász, aki szerint az nem kérdés, hogy
az említett egyezmény megszületik-e, hanem csupán az, hogy mikor.
A két lépcsőben – 2026-tól illetve 2031-től – életbe lépő egyezmény nagy kihívás elé fogja állítani a magyar gazdákat.
Az ukrán és az orosz mezőgazdaság már átesett egy modernizáción, a magyar viszont még nem. Így ha a magyar termelők maradnak a hazai vetésterület jelenleg 85 százalékát elfoglaló gabonánál, kukoricánál, napraforgónál és repcénél, akkor csúcstechnológiára lesz szükségük, amely biztosíthatná, hogy a jelenlegi termésátlagokat 20-30 százalékkal meghaladják.
A probléma nagyságát jelzi, hogy még az Egyesült Államokat is jó ideje foglalkoztatja, mit fog jelenteni az agrárpiacok számára az ukrán és orosz mezőgazdaság kihívása.
Magyarországon ma egyébként 196 ezer agrárvállalkozás gazdálkodik, az elmúlt tíz évben 100 ezerrel csökkent azszámuk. Folyamatos a birtokkoncentráció, a közel 4 millió hektáros hazai vetésterület 58-60 százalékán gabonát termesztenek, ezt követi egymillió hektárral a kukorica és a napraforgó.
Az ágazat jövedelemtermelő-képessége alacsony, az elmúlt években elszabadult energiaárak ezen a helyzeten csak rontottak, miközben egyre jobban az elöregedés jeleit mutatja a hazai agráriumban tevékenykedők életkora. Igaz, közben iskolázottsági szintjük fokozatosan emelkedik.
