Gyászol a magyar közélet.
81 éves korában, hosszú betegség után meghalt Sólyom László. A volt köztarsasági elnöktől megható sorokkal búcsúznak a magyar politikusok.
„Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!”
– írta Orbán Viktor.
„Elment Sólyom László elnök úr. Tudós-politikus volt, a saját igazában megingathatatlan, az új Magyarország teoretikus szerkesztője, az általa is szabott közjogi keretben később államelnöke. Makacs állhatatossága őrizte a Köztársaságot.
Vitáink nem tépázták meg, legfeljebb árnyalták tekintélyét. Középen hitte és látta magát a bomlasztó küzdelemben, volt, amikor tényleg ott is állt. Épített, de volt hogy hagyta, hadd málljon. Nyugasztalja az Ég!”
– írta Gyurcsány Ferenc.
A főpolgármester úgy fogalmazott:
„Meghalt Sólyom László. A rendszerváltás, vagy ahogyan ő mondta, a jogállami forradalom utolsó közjogi méltósága is itt hagyott minket. A politika harcosai közül kevesen érezték sajátjuknak, ami nem is csoda, hiszen a hajlíthatatlan személyiség és a hajthatatlan erkölcsi meggyőződés a mindennapi közéleti küzdelmekben részt vevők számára sokszor arisztokratikus kívülállásnak látszik.
Az utóbbi években, amikor beszéltünk, politikáról kevés szó esett. Don Quijotét és az Isteni színjátékot olvasta újra; az emberi élet néha banális, néha nagy kérdései jobban foglalkoztatták mint a jelenlegi közélet posványa. Még a kiszólásaiból is érződött azonban, hogy mennyivel jobban érti a magyar, az európai és a nemzetközi politika valódi dilemmáit, mint a legtöbb aktív magyar közéleti szereplő.
Ahogyan Bibó István azt akarta a fejfájára vésetni, hogy élt 1945-1948 között, Sólyom László sírjára azt írhatnánk: élt 1989 és 2010 között. Élete összefonódott a harmadik Magyar Köztársasággal. Számunkra, akik itt maradtunk, a szellemi hagyatéka azt az erkölcsi és politikai parancsot támasztja, hogy felépítsük a negyedik köztársaságot. Az egyenlő méltóság és az emberiség közös öröksége iránti felelősség szabad országát”.
„A rendszerváltáskor konszenzus volt abban, hogy kell egy Alkotmánybíróság, amelynek tagjai minden politikai párt által elfogadható jogászprofesszorokból állnak. Amelynek hatalma van megsemmisíteni bármely törvényt, ami a közösen elfogadott demokrata Alkotmánnyal ellentétes.
Sólyom László ezt tette, az Alkotmánybíróság első elnökeként a jogállam, az európai magyar demokrácia elkötelezett híve volt. Mára se Alkotmány, csak a Fidesz által 11-szer módosított alaptörvény, se független Alkotmánybíróság sincs! Az európai magyar demokrácia igaz tudós vezetőjét vesztettük el. Nyugodjon békében Sólyom László!”
– írta Botka László Szeged polgármestere.
Jámbor András, a Szikra Mozgalom, illetve az Egységben Magyarországért országgyűlési képviselője a következő sorokat írta:
„Két sokak által megkérdőjelezett, de valójában megkérdőjelezhetetlen közjogi nagysága volt a rendszerváltás utáni Magyarországnak. Göncz Árpád és Sólyom László. És ahogy számomra Göncz Árpáddal a plebejus baloldal, úgy Sólyom Lászlóval a polgári Magyarország távozott ma el.
Sólyomot divat volt balról szidni, és persze politikai szándék is, de Alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökekeént és Köztársasági elnökként is, megkérdőjelezhetetlen morális talapzaton állt. Persze sok hibával. Talán döntő hibákkal is. Mégse véletlen, hogy 2010 után nem kért belőle a Fidesz még egy ciklusra. Autonóm, saját morális iránytűvel rendelkező, erős személyiségre már nem volt szükség. Jobboldali polgártársainknak itt kellett volna észrevenni mi jön.
Azt viszont tudjuk, a Göncz Árpádok és Sólyom Lászlók ugyanúgy itt vannak közöttünk, csak észre kell vennünk őket és segítenünk kell abban, hogy kiteljesedjenek, hogy támogatást kapjanak, hogy pozíciót és hatalmat kapjanak, hogy jobb irányba tereljék az országunk sorsát. Lenne hova!”
