A cél immár nem leszakadni Romániától.
Ugyan többek állítják, hogy a 2010-2020 közötti időszak talán a hazai gazdaság legsikeresebb évtizede volt, azonban azt már elfelejtik, hogy ez a fellendülés jellemezte az egész régiót és Magyarország is átlagos eredményt produkált a „fejlődés” tekintetében.
A pénzcentrum.hu két korábbi jegybankelnököt kérdezett arról, mi a véleményük a jelenlegi gazdasági helyzetről, illetve, valóban lehet-e az elmúlt időszakot „csodának” nevezni. Surányi György és Bod Péter Ákos egyaránt jelezték, nincsenek túl jó kilátásai a hazai gazdaságnak.
„Sose gondoltuk komolyan, de az utóbbi két év végképp arról szólt, hogy
felejtsük el, hogy felzárkózunk Ausztriához!
A cél immár nem leszakadni Romániáról. Azt is elfelejthetjük, hogy bárkinél a régióban jobban teljesítettünk volna a már említett 10 évben. Örömteli lenne, ha 2040-ben is azt mondanánk, hogy Magyarország továbbra is a régió átlagával tudott fejlődni, haladni, növekedni.
De nagyon aggódom, hogy nem ez fog történni”
– mondta a portálnak múlt héten Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője, hozzátéve, az elmúlt évek kapcsán nem beszélhetünk magyar, lengyel, szlovák vagy cseh gazdasági „csodáról”, sokkal inkább kelet-európai konjunktúra volt megfigyelhető. Az olcsó munkaerő, az EU tagság, a globális konjunktúra és ennek okán az összeszerelőüzemek idetelepülése lódította meg az egész régiót – mutatott rá a szakember.
A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb jelentéséből pedig kiderült: a gazdasági válságot Magyarország még a kedvező folyamatok ellenére sem tudta elkerülni. A cég elemzői kiemelték: az idei év első három hónapjában a EU-13 tagállamok (akik 2004 után csatlakoztak az Unióhoz) átlagos GDP-bővülése mindössze 0,5 százalék volt év/év alapon. Négy tagállam került recesszióba: Észtország (-3,7 százalék), Litvánia (-2,6 százalék), Magyarország (-1,1 százalék), valamint Csehország (-0,5 százalék).
„Az biztosan nem igaz, hogy magyar viszonylatban a 2010 és 2020 közötti évtized a legsikeresebb időszak lett volna. 1995 és 2001 között ugyanis, bár ez nem egy teljes évtized, uniós források nélkül mennyiségileg és szerkezetileg is összességében jobb volt a magyar gazdaság teljesítménye”
– jelentette ki Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
„Ebben a hat évben folyamatosan csökkent az infláció (8 százalékra), az államadósság mértéke 52 százalékra javult, az ország külső mérlege stabil volt, a nettó devizaadósság pedig csökkent. Emellett az ország hitelminősítése is folyamatosan javult (az alsó közepes BBB- fokozatról egészen az A, tehát a felső közepes fokozatig)”
– sorolta Surányi.
Mint mondta, ezzel szemben 2010 és 2020 között, de különösen 2015 után a fogyasztás, az állami beruházások, az uniós forrásból, tehát ingyen pénzből és nem piaci alapon finanszírozott magán beruházástól vezérelt, a versenyt és a hatékonyságot elfojtó, az egyensúlyt fokozatosan kikezdő növekedés volt tapasztalható. Ezért fokozatosan láthatóvá vált a makró egyensúly negatív irányba történő elmozdulása (az infláció gyorsult, 2020 elején már 4,7 százalék volt), a fizetési mérleg egyenleg fokozatos romlása, illetve a ciklikusan igazított költségvetés is egyre nagyobb hiányt mutatott – részletezte.
„Az államadósság pedig alig csökkent, különösen, ha beszámítjuk a magán nyugdíjpénztárak felszámolása miatt bekövetkezett implicit államadósság növekedést is”
– jegyezte meg.
Bod Péter Ákos közölte: az euró bevezetési kötelezettségét Szlovénia, Szlovákia, majd a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) és Horvátország is teljesítette. Magyarországon viszont belátható időn belül akkor sem tudnánk eleget tenni a belépési feltételeknek, ha a szándék meglenne rá – hívta fel a figyelmet az MNB volt elnöke.
A szakember szerint további problémát jelent hazánk gazdasága szempontjából a korrupcióellenes fellépés, amelyben szép eredmények születtek az utóbbi időben, csak épp nem nálunk, hanem a balti államokban, Lengyelországban és Romániában.
„Hazánkban viszont egyértelmű az átláthatóság normáinak romlása, bár az adóbeszedés hatékonysága eközben nőtt,
a jogbiztonság és a verseny tisztasága viszont nem”
– mondta Bod Péter Ákos, aki emlékeztetett: Magyarországon évek óta rendkívüli jogrend van érvényben, amely már önmagában komoly bajok forrását jelenti. Hozzátette, ő személy szerint ezeket az intézményi vonatkozásokat sorolja a gazdasági teljesítményhez, ezek elérésébe ugyanis rengeteg munkát és pénzt kellett befektetni.
„Az ország jövőbeli teljesítményét pedig az intézményrendszer állapota erősen befolyásolja, mint ahogyan az átláthatóság és a fair verseny is szükséges hozzá. Ezen téren azonban egyáltalán nem állunk jól”
– értékelt.
„A 2019 előtti évtizedes konjunktúra visszatérését kár várni, remélni.
Az nagyon sajátos, rendkívüli időszak volt, amely alatt rengeteg feszültség fejlődött ki a világgazdaságban, a meghatározó társadalmakban, és globális szinten is”
– jelezte Bod Péter Ákos, aki azt is rögzítette: ezek a feszültségek akkor is megtörték volna a korábbi trendet, ha nem jön a Covid, majd itt Európában egy véres háború.
Surányi György úgy látja, az elmúlt időszakban tapasztalt gazdasági növekedésre nem kell számítani, szerinte ugyanis nincsen számottevő kihasználatlan és versenyképes munkaerő és tőketartalék.
„Ezen felül egy újabb belföldi keresletvezérelt növekedés viszonylag rövid időn belül kikezdené a külső egyensúlyt és/vagy jelentős inflációt okozna, mint ahogyan a hazai piaci verseny feltételei is korlátozottak”
– mondta, kiemelve:
a fellendüléshez ki kellene egyezni az Európai Unióval,
ami azonban jelentős politikai fordulatot igényelne a kormánytól. A keleti FDI (külföldi közvetlen-tőke befektetés) ugyanis ha be is jön, az önmagában nem lesz képes kiváltani az uniós forrásokat – tette hozzá.
