Csak egy „aprócska” bökkenő van.
„Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv a drasztikusan megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország energiafüggetlenségének erősítését helyezi középpontba”
– olvasható az Energiaügyi Minisztérium mfor.hu-nak küldött közleményében.
Lantos Csaba minisztériuma szerint „az energiaszuverenitás növelése, az importkitettség mérséklése ma már nemcsak szakpolitikai prioritás, hanem nemzetbiztonsági kérdés is”, ezért sokrétű technológiai mixre, a hazai alternatív források kiaknázására, valamint jobb energiahatékonyságra törekednek.
„A klímasemlegesség elérése érdekében Magyarország az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig”
– írták.
Ezért a megújuló energiaforrások arányát a 21-ről 29%-ra tervezik emelni.
Továbbra is a napenergia bővülésétől várják a megújulok arányának növekedését. 2030-ra 12 gigawattra nőhet ez a szelet. Emellett a geotermikus energia fontosságát is kiemelték.
A tervet végleges formában 2024 júniusának végig kell benyújtani az Európai Uniónak, addig még a visszajelzések alapján át szeretnék dolgozni.
Ugyanakkor az anyagban
a szélenergia és annak a kiaknázása szóba sem kerül.
Pedig már tavaly ősszel követelte az árnyékkormány részéről Oláh Lajos, hogy vonják vissza azt a törvényt, amely lényegében ellehetetleníti Magyarországon az új szélerőművek telepítését.
„A REPowerEU fejezet szintén az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázol fel stratégiai, szabályozási és több mint 2300 milliárd forint összértékű fejlesztési terveket” – írta a lap Lantosék másik anyagáról.
Ebben az energiaközösségek kibővítése, az energiatárolás kapacitásának növelése, a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítása mellett földhő és a hidrogén hazai alkalmazásának támogatás-növelését emelték ki.
„A beruházások közül a legnagyobb forrásmennyiség a villamos energia hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, működési megbízhatóságának javítására jut”
– írták.
A „tiszta és csendes e-autózás” támogatása érdekében elektromos autók beszerzésére nyerhetnének támogatást a cégek. Valamint több mint száz új elektromos töltőállomást ígér a minisztérium.
Erről az anyagról idén év végéig dönt az Európai Bizottság.
Tehát a kormány rengeteg pénzt kér az EU-tól energetikai korszerűsítésre, ugyanakkor továbbra sem hajlandó a szélenergia kapacitásának bővítésére. Pedig év elején még Gulyás Gergely is beszélt arról, hogy lazítani fogják a szélerőművekre vonatkozó szigorú szabályozást, amellyel ellehetetlenítik az iparágat.
