Meg azt is elmagyarázza, miért más egy Kossuth-idézet.
Mi is megírtuk: a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium (JÁG) új épületének átadásakor sokan megdöbbentek, hogy – egy azóta lekerült táblán – Orbán-idézetekkel rakták tele az egyik falat.
Ungváry Krisztián történész a Telexnek nyilatkozott arról, hogy a történtek miért aggályosak.
Sokak szemében ez a személyi kultusz építésének újabb mérföldköveként jelent meg. Ezzel kapcsolatban Ungváry elmondta, hogy ennek igazolásához fontos lenne tudni, ki rendelte el a tábla felrakását? Már pedig ezt biztosan továbbra sem tudjuk.
Ugyanis a történettudomány definíciója szerint a személyi kultusz egy vezető politikus
államilag kikényszerített, rajongásszerű, szolgai tisztelete.
Bár a tisztelet sokakban őszintén is kialakulhat, a személyi kultuszt általában felülről, az adott ország tömegtájékoztatási eszközei, kultúrpolitikája, oktatási rendszere sulykolja, kikényszerítve a népből a vezető iránti áhítatot.
„Az iskolában napi pártpolitizálásnak nincsen helye. Erről konszenzus van. Tehát a regnáló politikai erő nem teheti meg, hogy belopja magát az iskolába, és ott népszerűsíti magát”
– szögezte le a történész.
Kitért arra is, hogy azért lehetnek az iskolák falain Kossuth- és Petőfi-idézetek, mert „Kossuth és Petőfi nem indulnak a 2024-es és az azutáni választásokon, és a közvetlen családtagjaik sem indulnak.
Ezzel szemben Orbán Viktor indul”.
Szerinte fontos azt is hangsúlyozni, hogy
valakinek az államférfiúi mivoltát csak történelmi távlatban lehet eldönteni. Ezért sem lehet Orbán-idézet egy iskolában.
Mindez nem jelenti azt, hogy értéksemlegesen ne lehetne tanítani aktuálpolitikai szereplőket. De „nem foglalhat állást az iskolai oktatás abban, hogy Orbán Viktor jó vagy rossz miniszterelnök”
– mondta Ungváry.
