Megerősítette, mindezt a Manasz kirgiz őseposz útja bizonyítja.
„A legerősebb szellemi önvédelmi fegyver az emlékezet, és a Manasz kirgiz őseposz útja bizonyítja, hogy megőrizhetjük az emlékezetet, ha megtartjuk a közösséget, és megőrizhetjük a közösséget, ha nem engedjük el az emlékezetet”
– hangoztatta Kövér László Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben hétfőn délután.
Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepségén az Országgyűlés elnöke azt mondta: az emlékezet közös értékeket és ezáltal közösségeket teremt, egymás mellé ülteti az embereket, és összekapcsolja a nemzedékeket.
Kövér László szerint ha egy nép ezer esztendőn keresztül, hosszú ideig írásbeliség híján szájhagyomány útján énekmondó hősei által, nemzedékről nemzedékre képes megőrizni ősi eposzát,
akkor az a nép nagyhatalomnak nevezhető.
„Az emlékezet nagyhatalmának”
– fogalmazott Kövér László.
Kifejtette: ez a nagyhatalom mindenkit, aki találkozik vele, arra késztet, hogy tisztelettel „magába fogadja az emlékezet szenvedélyét”.
Azt is mondta: erre a szenvedélyre mindenkinek nagy szüksége van és lesz, különösen a világ nyugati felén, ahol – fogalmazott – az emlékezetgyilkolásnak már neve is van, cancel culture-nak, azaz
„eltörlés kultúrának” nevezik.
A házelnök úgy látja, „ez a szellemi merénylet” szét akarja bontani a közösségeket magányos és ezért könnyebben uralható egyedekre.
„A régi történeteket előbb meghamisítja, aztán elhallgatja, majd a tudatipar kifinomult, ugyanakkor brutálisan hatékony eszközeivel újakat ír az agyunkba”
– vélekedett a házelnök.
Kövér kiemelte: a legerősebb támadó szellemi fegyver a hagyományok elpusztítása, a kultúra értékeinek lerombolása és relativizálása, – vagy ahogy mostanában mondják – új kontextusba helyezése – tette hozzá.
Elmondta:
a magyarok és kirgizek számára őseik kultuszának mély, közös gyökerei vannak,
hiszen a magyarok a kereszténység felvétele előtt, illetve a kirgizek az iszlámra térésüket megelőzően ugyanazon közös közép-ázsiai ősvallást, a tengrizmust gyakorolták, amelynek az ősök tisztelete rendkívül erős mozzanata volt.
Mint mondta: Szajakbaj Karalajev szobra „hirdesse mindenkinek Magyarországon, hogy
a távoli Keleten él egy rokonunk, a kirgiz nemzet,
amely megmaradt, mert megőrizte az emlékezetét, megőrizte nemzeti eposzát, a Manaszt, amely a következő ezer évben is megőrzi a kirgiz nemzetet”.
Szuiunbek Kasmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára arról beszélt, hogy népüknek a Manasz egyfajta enciklopédia, egyfajta államtörvény, amely a kirgiz nép történetét, tradícióit rögzítette. Az ebben leírtakat a mai kor kihívásaival szemben nemcsak meg kell őrizniük, de tovább is kell örökíteni a következő generációknak.
Azt mondta: Szajakbaj Karalajev kirgiz énekmondó első külföldi szobrának magyarországi felavatása
tovább erősíti a magyar és kirgiz nép közötti, már eddig is sokrétű kapcsolat fejlődését.
Külön köszönetét fejezte ki, hogy a szobor avatását a Kirgiz Köztársaság függetlenségének napjához, augusztus 31-éhez közeli napon tartották.
Fotók:
(MTI)