Vélemény.
„Nagy Márton tárcavezető is részt vett a Tranzit fesztiválon és szombaton elmondott beszédében konkrét inflációs számokat mondott a következő hónapokra. A fogyasztói árak növekedése augusztusban 16, szeptemberben 11-12, októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lesz az előrejelzések szerint – vetítette előre. Ez alapján könnyedén kiszámolható, hogy az éves átlagos infláció idén a kormány mostani várakozása szerint 17,5 – 17,7% között lehet.”
Viharos-esős délelőtt ültem a gép elé, azzal a céllal, hogy áttekintsem az idei havi általános inflációs adatokat, összevetve a nyugdíjas fogyasztóiár-index alakulásával.
Az első és legfontosabb közlendőm, hogy az év eddig eltelt hét hónapjában a nyugdíjas fogyasztóiár-index növekedés minden esetben magasabb volt, mint az átlagos fogyasztóiárindex-növekedés, és ez az időskorúak számára rendkívül hátrányos különbség sohasem zuhant 1 százalék alá!
Köztudott, hogy a nyugdíjkorrekcióhoz nem az éves átlagos inflációt kell alapul venni, hanem az éves átlagos nyugdíjas-inflációt. A fenti táblázat igazolja, hogy ez két jól elkülöníthető mutató. A hatályos szabályozás szerint az évközi nyugdíjkorrekciónál a – tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – nyugdíjas fogyasztóiár-index prognosztizált mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja az általános infláció várható mértékét.
Az elmúlt hét hónapban ez „vastagon” így volt. Az első hét hónapban – tehát január–július között – az átlagos nyugdíjas-infláció 24,2 százalék volt, miközben az általános infláció „csak” 22,8 százalékra emelkedett. A tényadatok alapján – hét hónap vonatkozásában –
csaknem 1,4 százalékos az átlagos többletként jelentkező nyugdíjas-inflációs teher.
Ha az év hátralévő öt hónapjában (augusztustól decemberig) minden hónapban egy százalék alá szorul a két árindex közötti különbség, akkor az éves átlagos eltérés 1 százalék körüli lesz a nyugdíjasok kárára. Ebből az is következik, hogy 18-19 százalék körül lehet majd az éves átlagos nyugdíjas-infláció, ami az év elejétől hatályos 15 százalékos nyugdíjemelés mértéket visszamenőleges érvénnyel 3-4 százalékkal megnövelheti.
A vágtató infláció miatti késő őszi nyugdíjkorrekció elfogadhatatlan a szociáldemokrata irányultságú DK árnyékkormánya számára. Javaslatunk szerint – figyelemmel a pénzromlás sebességére – negyedévente kellene kompenzálni a nyugdíjasokat ért inflációs veszteséget, ezzel is csökkentve az idősebb generáció egzisztenciális veszélyeztetettségét.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a várva várt utólagos, novemberi kiigazítás
egyetlen forinttal sem javítja majd a nyugdíjas társadalom reálpozícióját.
Az alacsony nyugdíjban részesülő időskorúak 2023-ban sokkal rosszabb színvonalon és szűkösebben élnek, mint az elmúlt esztendőben!
Dr. Dávid Ferenc
