Félnek az emberek.
Széleskörben érezte a lakosság a vasárnap hajnalban a magyarországi földrengéseket. Sokan feliradtak álmukból:
„Én 3:53perckor éreztem, fent voltam és az ágy megmozdult alattam.”
„Én itt Szentesen is hallottam morajlás szerű hangot olyan volt mint a távoli égzengés lett volna. Kétszer egymás után.”
„Szörnyű… azóta sem merek visszaaludni… féltem a gyerekem.”
Ilyen és ehhez hasonló kommentek árasztották el a közösségi médiát.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldalán az írták, hogy 3 óra 52 perckor újabb földrengés pattant ki Szarvas közelében, 4,1-es magnitúdóval, melyet 5 óra 13 perckor egy másik rengés követett 3,5-ös magnitúdóval.
Már szombat délelőtt 11 óra 13 perckor, majd 11 óra 16 perckor is észleltek földrengéseket Békés megyében. A földmozgás a erőssége a Richter-skála szerinti 4-es erősségű volt.
Egy csabacsűdi lakos megosztott az obszervatóriummal egy felvételt, mely rögzítette a mai első rengést. A rengések pár perc elteltével pattantak ki, a felvételen jól látszik a földrengés intenzitása.
Ezek a földrengések hazai viszonylatban jelentősek, ritkák, a lakosság széles körben érezte. A kisebb-nagyobb utórengések folyamatosak,
a szakemberek szerint a következő napokban még aktivitás várható.
„A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje az a tény, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, közben az óramutató járásával ellentétesen forog is.
Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel.
Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban pattannak ki a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben.
A mostani két rengés közelében már voltak kisebb rengések, és egy KÉK-NyDNyi-i irányú törésvonal közelében pattantak ki. Ez a szerkezeti irány párhuzamos az Alcapa és Tiszta-Dacia egységet elválasztó Közép-Magyarországi szerkezeti zónával, és a Tisza egység takarós szerkezeteivel is.
Ha egy pillantást vetünk arra a térképre, ami hazánk jelenleg is aktív tektonikai elemeit foglalja össze, akkor
a földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki.
Ezen deformációs zónák mentén jellemzősen balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában”
– írták az obszervatórium Facebook-oldalán.
