Furcsa folyamat ment végbe az elmúlt 10 évben.
Hatalmasat nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten: az Otthon Centrum összesítése szerint
a jelenség a városi lakosság csökkenésével, a fogyatkozó népességgel,
valamint a turizmus hatásával magyarázható.
Az elmúlt 10 évben 4,9 százalékkal nőtt a lakásállomány Magyarországon: ez 190 ezer ingatlant jelent, a lakásépítés felpörgetése pedig a kereslet kínálat alakulására vezethető vissza.
Tavaly 100 lakott lakásra 237 fő jutott, az érték azonban 10 éve még 248 volt. Jelenleg az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott, azaz közel 600 ezer olyan ingatlanról beszélünk, amelyben nem életvitelszerűen élnek. A legnagyobb változás a fővárosban figyelhető meg: itt az utóbbi tíz évben 13 százalékról
17,7 százalékra nőtt az ilyen ingatlanok aránya.
„A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya”
– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.
Az Otthon Centrum elemzési vezetője közölte:
Budapest V. kerületében például a lakások 38 százaléka,
a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan.
Emellett a budai oldalon is megfigyelhető a jelenség: az I. kerületben például a lakások 27 százaléka esik ebbe a kategóriába – fűzte hozzá a szakértő.
Vidéken sem szívderítőbb a helyzet:
Szegeden a lakások 20 százaléka, azaz 17 ezer ingatlan lakatlan,
de szorosan a Csongrád-Csanád vármegyei város mögött áll Nagykanizsa, Salgótarján, Eger, valamint Debrecen is.
(privatbankar.hu nyomán)
(Kiemelt képünk illusztráció)
