Vélemény.
17,6%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9%-kal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva. A KSH számai egy év pénzromlásának alakulását mutatják, de én most szokásomtól eltérően nem az elmúlt 12 hónap (egy év) történéseit, hanem az elmúlt 24 hónap (két év) változásait vetem papírra. Az induló állapot tehát 2021. júliusa (100 %), innentől számítva veszem sorba a fogyasztó árak változását 2023. júliusával bezárólag.
És akkor térjünk rá néhány „húzó” termék kétéves fogyasztói ár növekedésére: az idei év júliusát hasonlítom össze 2021. júliusával. Nem írok hosszú listát. Az élelmiszerek ára két év alatt 56,3 százalékkal nőtt, ezen belül a tojás ára 79,7, a tejtermékeké 86,2 a péksüteményeké 73,7 százalékkal nőtt. Azt gondolom nem érdemes folytatni (pedig lehetne) a sort, például a háztartási energia vagy a gyógyszerek áraiban bekövetkezett drámai változásokról.
A bér – és kereseti adatok viszonylag nehezen értelmezhetők (SZJA kedvezmény, öt fő alatti cégek figyelmen kívül hagyása stb.), de a nyugdíjak vonatkozásában egyszerű a képlet: nem adóköteles, tiszta jövedelem. Az év elején egységesen és minden érintettre vonatkozóan meghatározzák az emelés mértékét, aztán vagy van korrekció, vagy nincs. A tavalyi teljes évben 14 %-os volt az emelés (három részletben), az idei évben eddig – egy részletben – 15 százalék. (Ebből is látszik, hogy az idei év mennyivel „nyűgösebb”, mint az előző.) 2022-ben – teljes évben – 15,2 százalék volt a nyugdíjas infláció, mégis csak 14 százalék volt az emelés,
tehát az idős generáció „helyből bukott” 1,2 százalékot.
Természetesen jó hír, hogy a mostani KSH-mérés 20 százalék alatti értéket (17,6 %) mutat, idén először, amely azonban még mindig az európai uniós átlagérték (6,4 %) csaknem háromszorosa! Az sem megvetendő, hogy az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal mérséklődött az élelmiszerek ára. De hangsúlyozni szeretném, hogy az infláció elleni küzdelemnek még nem lehet vége, mert bizony újabb „viharfellegek gyülekeznek az égen”.
Elszabadultak az üzemanyag árak (egy év alatt 21,5 százalékkal növekedtek) és még nem látjuk, hogy hol a felső végpont. Azt viszont tudjuk, hogy a „dinamikusan” emelkedő üzemanyag árak jelentősen befolyásolják az ipari – és mezőgazdasági termelők, a közlekedési cégek és a fuvarozó vállalkozók költségeit és megkerülhetetlenül áremeléshez vezetnek. (A hobbiautósok/kisnyugdíjasok már régen kiszálltak a 12-14 éves verdáikból, ezt igazolják az üzemanyag felhasználást mutató statisztikák is.)
Az élelmiszer árak drasztikus növekedése 2023. július és 2021. július összevetésben több mint 50 (!) százalékos. A korszerű táplálkozás minden emberhez méltóan élni akaró polgárnak jár(na), de erre ez idő szerint nincs mód, mivel
a nyugdíjak és a bérek nem követték le a meredek élelmiszerdrágulást,
ezért aztán a magyarok jelentős része kevesebb és rosszabb minőségű terméket fogyaszt, mint korábban. Ez nem üres szóbeszéd, hanem adatokkal alátámasztható állítás.
Dr. Dávid Ferenc
