Vélemény.
Borús szombat délelőtt írom a jegyzetem, és nem javítja a kedélyállapotomat, hogy „belefeledkeztem” az elmúlt félév ipari termelési volumenindexeibe.
2023. júniusában az ipari termelés volumene 3,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Nézzük csak meg az elmúlt fél év nyers, tisztítatlan mutatóit. Következnek az elkeserítő számok:
- január mínusz 0,2 %
- február mínusz 4,6 %
- március mínusz 4,1 %
- április mínusz 8,3 %
- május mínusz 6,9 %
- június mínusz 3,8 %
A Központi Statisztika Hivatal rövid értékelésében azt is közzéteszi, hogy
- a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023. májusához mérten 0,9%-kal mérséklődött, tehát a június kedvezőtlenebbül alakult, mint a május.
- A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a termelés volumene leginkább a járműgyártásban nőtt, jelentősen bővült a villamos berendezés gyártásában is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett.
- A termelés az év első hat hónapjában 4,8%-kal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában, ami azt jelenti, hogy az idei első félév (hat hónap) együttes ipari volumene jelentősen elmaradt a tavalyi év első félévének teljesítményétől.
A bruttó hazai termék (GDP) alakulásában meghatározó súlya van az ipari termelésnek. Gazdaságunk „nagyjai”, elsősorban Nagy Márton és Varga Mihály – és az ő közreműködésükkel összeeszkábált 2023. évi költségvetési törvény – 1,5 százalékos gazdasági növekedésről hadovál, holott a fent közölt számok igazolják, hogy
a másfél százalékos bővülés már csak az álmok birodalmába tartozik.
Ha a második félévben „megtáltosodik” a magyar ipar, akkor talán annyi elérhető lesz, hogy az ország gazdasági teljesítménye – éves vonatkozásban – nem lesz negatív előjelű. (A külön soron hozott – még csak öt hónapra vonatkozó – építőipari adatok sem tündökölnek:
2023. májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,0%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 13,2, az egyéb építményeké 10,0%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,7%-kal kisebb volt az áprilisinál.) Ennyit az iparról, ennyit a meg nem alapozott tervekről.
Most térjünk át a minden magyar állampolgárt érintő kiskereskedelmi forgalomra. A kiskereskedelmi forgalom 0,7%-kal nőtt az előző hónaphoz képest,
viszont 8,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2023. júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 7,8, naptárhatástól megtisztítva 8,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 24,2%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7%-kal nőtt az előző hónaphoz képest. 2023. január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 10,3%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Jöjjenek az elmúlt félév hónapjainak volumen index adatai, az összevetés a tavalyi év megfelelő időszakára vonatkozik:
- január mínusz 4,5 %
- február mínusz 10,1 %
- március mínusz 13,1 %
- április mínusz 12,6 %
- május mínusz 12,3 %
- június mínusz 8,3 %
Természetesen annak örülök, hogy májushoz képest kedvező irányú elmozdulás történt,
de az összkép így is rendkívül elkeserítő,
hiszen azt mutatja, hogy az elszegényedő magyar társadalom fogyasztása még mindig hanyatló pályán van, a vásárlás mennyiségét reprezentáló volumenindex még mindig negatív. A nyugdíjak folyamatosan veszítenek értékükből, az alacsony keresetek nem képesek követni a napicikkek áremelkedéseit.
Látva ezt a félévi bizonyítványt, lenne min javítani.
A kormányzati tervek és a napi cselekvések azonban nem adnak okot derűlátásra.
Dr. Dávid Ferenc