Hosszú évekig tartott a bérharc.
Ha egy centet sem kapunk az Európai Uniótól, az alapellátás fejlesztését akkor is megcsináljuk – állította Takács Péter az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára állítja, hogy a háziorvosi asszisztensek sem maradnak ki a júliusi béremelésből.
Takács a köztelevíziónak adott interjújában közölte, hogy az őszi jogalkotási csomagban szélesítik a háziorvosok kompetenciáit: visszakapnak például korábban elvett gyógyszerfelírási jogokat. Emellett kiírnak egy tendert, amelyben a praxisok a helyben elvégezhető laborvizsgálatokhoz szükséges eszközöket tudnak beszerezni – fűzte hozzá.
Az úgynevezett európai felzárkóztatási csomagban még több kompetencianövelő fejlesztést terveznek, ám azt a brüsszeli bürokraták (?) másfél éve blokkolják – mondta a politikus.
Takács Péter kifejtette, a háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint az alapellátásban dolgozó fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók, asszisztensek is részesülnek a júliustól járó,
18 százalékos béremelésben.
A praxisok az erre szolgáló összeget nem bértámogatásként, hanem szabadon felhasználható keret formájában kapják meg – jegyezte meg.
Az államtitkár szerint 5-6 munkanap alatt lezárul a társadalmi egyeztetés, majd megjelenik az erről szóló jogszabály a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pedig ezután tudja megcsinálni a számfejtést.
A politikus közölte, hogy az említett körben dolgozók különféle jogállások szerint végzik a munkájukat: van, akinél a munka törvénykönyve előírásai irányadóak, van, aki egyéni vállalkozóként tevékenykedik, és olyan is akad, aki munkaközvetítőn keresztül dolgozik, így az ő esetükben nem az ágazati előremeneteli szabályok az irányadóak.
Mint mondta, először fel kellett mérni, hogy a jelenlegi praxisfinanszírozási rendszerből kigazdálkodható-e a bérfejlesztés. A háziorvosi kollegiális vezetők mondták ki pontosan alátámasztott számításokkal, hogy nem gazdálkodható ki, ezt a kormány is elfogadta – tette hozzá.
Ezt érthette félre a politikus szerint a Magyar Orvosi Kamara, amely állítása szerint „időnként a nyilvánosság előtt más kommunikációt használ, mint a tárgyalóasztalnál”.
Takács arról is szót ejtett, hogy a júliusi, 18 százalékos béremeléssel egy átlagos, 20 éve ápolóként dolgozó alapbére 390 ezerről 460 ezerre nő, amely „jelentős emelés” meglátása szerint. Azonban azt elfelejtette hozzátenni, hogy ez nem nettó, hanem bruttó összeg, és a nettó 46 ezer forintos emeléssel együtt is alig több mint 300 ezer forint feletti lesz az ápolói bér.
Közölte: gyökeresen átalakítják a szakdolgozói bértáblát: elmondása szerint ezen együtt dolgoznak a Magyar Szakdolgozói Kamarával és a szakszervezetekkel.
Orbán Viktor pár hete közölte, kidolgozott egy tervet az uniós pénzek hazahozatalára. Mint mondta, egy zsákkal indulnak útnak. Kifejtette, hogy szerinte az uniós költségvetés a csőd szélére került. Brüsszel kérte a tagállamokat, hogy változtassanak hétéves költségvetésükön, és fizessenek még be az uniós kasszába. Orbán Viktor elmondta, hogy ehhez egyhangú döntés kell, ő terve szerint ekkor tartaná a zsákot a brüsszeli pénzeknek.
Az egészségügyben dolgozók hosszú hónapok, sőt évek óta küzdenek a fizetésemelésért: egy tavalyi törvénycsomag veszélyei közé tartozott az orvosok és ápolók bérének csökkenése, így már akkor is fenyegette a szektort a munkaerőhiány.
Az ápolók átlagkeresete 2022-ben bruttó 517 ezer és 690 ezer között mozgott – a kormány szerint. Az érintettek ugyanis úgy nyilatkoztak, hogy a fenti összegek a valódi keresetük másfélszeresei, valójában átlagosan nettó 300 ezer forintot sem vihettek haza.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
