Ez tette be az ajtót.
Hírportálunk is beszámolt róla, hogy Lázár „akinek nincs semmije, az annyit is ér” Jánosék, tehát az Építési és Közlekedési Minisztérium ténykedése miatt augusztustól tíz vasúti mellékvonalat megszüntetnek.
A Magyar Államvasút később azzal magyarázta a helyzetet, hogy gyakorlatilag kifogytak mellékvonali járművekből, illetve személyzethiánnyal is küzdenek, így nem volt más lehetőségük, mint meghozni ezt a döntést.
A tönkrevágott vasútvonalak mentén a jövőben pótlóbuszok fognak közlekedni.
Facebook-oldalán ezekre a fejleményekre reagált a Közlekedő Tömeg nevű civil szervezet is.
Szerintük a napnál is világosabb, hogy a MÁV azért kezdett a mellékvonalak bezárásába, mert gyakorlatilag
közlekedésre immáron alkalmatlan valamennyi rendelkezésükre álló jármű.
Hozzátették: bizonyára Lázárék „akciójának” köze van a július 17-én történtekhez, ugyanis aznap egy Debrecenből Fehérgyarmat irányába közlekedő Bz motorvonat hűtővize Hodásznál felforrt és
a kiáramló gőztől több utas égési sérülést szenevedett.
A szervezet egyúttal kiemelte:
lenne jövője a mellékvonalaknak, csak éppenséggel nem a MÁV-Startnál.
Teljes Facebook-posztjukat változtatások nélkül közöljük:
„Nem csupán álságos és gyermeteg okokkal magyarázzák, EU-s jogszabályba is ütközik a MÁV és Lázár János mellékvonal-bezárási terve.
Ugyan a napnál is világosabb, hogy a MÁV vállalhatatlanságig züllesztett járműparkjának eredménye a Bz motorvonat által leforrázott utas, és hogy napokkal rá tíz mellékvonal utasait is leforrázta vasútvonaluk bezárásának híre, a MÁV a Közlekedő Tömeg által az elsők közt közreadott értesülését megerősítő pénteki közleménye megnyugtatja az utazóközönséget:
nem biztonsági intézkedésről van szó, a MÁV direkt ilyen hülye, állításuk szerint a mellékvonalak buszokkal való helyettesítését már az utasforrázás előtt is tervezték,
az utasok szivatása igazából “MÁV-VOLÁN szinergia”.
Ennek némileg ellentmond a MÁV működéséért felelős Lázár János építési és közlekedési miniszter (ÉKM) facebook-posztja, mely a mellékvonal-bezárást úgy kommentálja, hogy az utasok biztonsága az első.
A mellékvonal-bezárás alapos szakmai alátámasztottságát mi sem illusztrálja jobban, hogy miközben Vitézy Dávid szakmai pályafutása során talán legelőször kritizálja a nyilvánosság előtt is a kormánypárti közlekedési tárca egy intézkedését, erre utódja, Nagy Bálint államtitkár csak személyeskedéssel tudott reagálni.
Mi azonban a kialakult komment-cicaharcban való igazságtételnél
fontosabbnak tartjuk azt körbejárni, hogy az intézkedés nem csak utasellenes,
de uniós jogszabályokba is ütközik.
Eleve gyanús, hogy a bezárásokat a szolgáltatásra szerződött MÁV, és nem a szolgáltatást megrendelő ÉKM jelentette be.
Ugyan a bezárások által megkárosított vidéknek ez nem tűnhet lényeges különbségnek, de Európában a közösségi közlekedés nem az állami cégek által gyakorolt kegy, hanem a lakosság érdekében nyújtott, a lakosság által fizetett adókból fenntartott, felelős állami megrendelő által biztosított közszolgáltatás, amelyet uniós jogszabályok sora szabályoz annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb költségen a lehető legjobb szolgáltatáshoz jusson az EU lakossága.
Az alacsony költség és magas minőség garanciája pedig az EU szerint mi más lehetne, mint a piaci verseny, ezért a 1370/2007 EU rendelet (ún. szárazföldi közlekedési rendelet) szerint az állami közlekedési cégek kizárólagos szerződéseinek kifutása mellett új közlekedési közszolgáltatást már csak a szolgáltatók közötti versenypályázatot követően szabad létrehozni.
Ettől eltérni csak ideiglenesen és kivételes okokból (például egy baleset miatt) lehet, de hisz épp a MÁV közleménye igyekszik magyarázni, hogy az utasforrázásnak a mellékvonalak buszokkal való helyettesítéséhez semmi köze.
Márpedig MÁV-VOLÁN összevonás ide vagy oda, a cégcsoportnak külön közszolgáltatási szerződése van a MÁV vonataira és a Volán buszaira, a kettő között nem lehet csak úgy vonalakat és utasokat átdobálni, ezt az uniós jog nem szinergiának, hanem a szabályok kijátszásának nevezi.
Mellékvonalat bezárni szabályosan nem a MÁV, hanem a közszolgáltatást megrendelő ÉKM tud, a megszűnő vasúti szolgáltatást új, buszos szolgáltatással pedig szabályosan akkor tudná helyettesíteni, ha arra nyílt pályázatot írna ki.
Ha pedig már pályázat, akkor miért nem a vasúti mellékvonali szolgáltatást pályáztatják meg, amelyen bárki elindulhat, olyan is, aki nem csak eresztő hűtővizű, negyvenéves Bz-motorvonatokat tud felvonultatni.
Ez pedig nem csak elméleti lehetőség, Magyarországon sem – vegyünk néhány példát:
– Magyarországon is jelen van a cseh magánvasút RegioJet, napi két vonatot közlekedtetnek Bécsbe és Prágába. Amikor a szlovák közlekedési minisztérium megpályáztatott egy Pozsony környéki vasúti mellékvonalat, nyertek. Az eredmény: sűrűbb menetrend, alacsonypadlós, légkondicionált motorvonatok, több utas.
– Magyarországon is jelen van a német államvasút tulajdonában álló Arriva cégcsoport, Budapest kék buszainak harmadát ők üzemeltetik.
Amikor Csehországban egy sor regionális vasútvonalat magpályáztattak: nyertek.
Az eredmény: sűrűbb menetrend, alacsonypadlós, légkondicionált motorvonatok, több utas.
A MÁV által cserben hagyott vidéki utasok alapvető érdeke tehát, hogy az ÉKM az uniós jogszabályokat betartsa. Felszólítjuk ezért Lázár Jánost, hogy a MÁV mellékvonal-bezárásait vonja vissza, és a szabályoknak megfelelően a MÁV által kiszolgálni képtelen mellékvonalak üzemeltetésére nyílt versenypályázatot írjon ki.
Felszólításunk nyomatékosítása érdekében
a Közlekedő Tömeg panaszt tesz az Európai Bizottság tagállami szabálytalanságokat bejelentő rendszerében
– amely akár az EU-s támogatások visszatartását eredményező kötelezettségszegési eljárást is megalapozhat.
Egyúttal a vidéki utasok nevében megkérdeztük a RegioJet és az Arriva magyar érdekeltségeit, valamint a Magyarországon még jelen nem levő magánvasutakat is tömörítő Allrail-t, hogy ha az ÉKM hajlandó lenne kiírni nyílt pályázatot, tervezik-e, hogy elindulnak rajta.”
(Közlekedő Tömeg/Facebook)
