Egyelőre nem tudták leteríteni a „tigrist” Orbánék.
Az Eurostat friss kutatása szerint júniusban 19,9 százalékra „mérséklődött” Magyarországon a 12 havi drágulás, ez egyetlen hónap alatt 2 százalékpontos csökkenés. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana szerint júniusban 20,1 százalékos volt a pénzromlás mértéke.
A 2 százalékpontos csökkenés ellenére még mindig messze Magyarországon emelkednek leginkább az árak az egész EU-ban. Ugyanis júniusban az éves infláció az EU-n belül 6,4 százalékra, az eurózónában pedig 5,5 százalékra zsugorodott – hívta fel a figyelmet a Népszava.
Ez az érték még mindig magasnak számít, mert
az Európai Központi Bank inflációs célja a 2 százalékos éves infláció elérése lenne.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán közzétett gazdasági előrejelzése szerint erre még 2026-ig várni kell, ugyanis még 2025-ben is 2,1 százalék lesz az eurózóna inflációja az idei 5,2, és a 2024-re várt 2,8 százalék után.
A Portfolio gazdasági szaklap elemzői szerint a magyar infláció csökkenése a következő hónapokban gyors ütemben folytatódhat. Idén decemberre 7,7 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme, az éves átlagos áremelkedés 18 százalékos lesz. Felmérésük szerint Magyarországon az árak jövőre 5,8 százalékkal nőnek, 2024 decemberére 5,3 százalékra csökkenhet a pénzromlás üteme. Vagyis jövőre az ideinél már visszafogottabb mértékben nőhet az infláció – jelezték.
Ugyanakkor ez optimista elemzői várakozás: a magyar infláció még mindig kiugróan magas, a második legmagasabb árindexet Szlovákiában (11,3 százalék) és Csehországban (11,2 százalék) mérte az Eurostat. Ez pedig – a két országot tekintve –
csaknem a fele a magyarországi 19,9 százalékos inflációs adatnak.
Májushoz képest az éves infláció huszonöt tagállamban csökkent, egyben stabil maradt, egyben pedig emelkedett – közölte inflációs jelentésében az Eurostat. Ugyanakkor a legalacsonyabb éves rátát Luxemburgban (1 százalék), Belgiumban, valamint Spanyolországban (1,6-1,6 százalék) regisztrálták. Vagyis az egész kontinensen jelentősen csökkent az infláció mértéke.
Ez nem mondható el Németországról, ugyanis az EU legnagyobb gazdaságában némileg emelkedtek az árak, a májusi 6,3 százalékról 6,8 százalékra.
Jelezték, hogy még az EU-n kívüli Szerbiában is „csak” 13,5 százalék volt a 12 havi pénzromlás mértéke. Tíz százalék feletti inflációt mértek még Csehországban, Szlovákiában, valamint Lengyelországban is. Ezzel szemben már Romániában is 9,3 százalékos inflációt mértek – ennek több, mint duplája a magyar pénzromlási mutató –, nem is szólva Horvátországról, ahol az árak 12 hónap alatt 8,3 százalékkal emelkedtek. Szlovénia pedig már régen fényévekkel lehagyta Magyarországot, ott 6,6 százalékos inflációt mértek.
