Nem sok jóra lehet számítani.
Még bőven érződni fog az év végéig a nadrágszíj húzása, így kemény második félévre és karácsonyra is számítani kell – hívta fel a figyelmet Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában. A szakember úgy látja,
mostanra fogyott el az emberek pénze,
az első negyedévben 15 százalékos reálbércsökkenést szenvedett el az ország.
Jelezte: szerinte az infláció csökkenő pályára állhat, de ez még mindig azt jelenti, hogy
a drágulás folytatódik, csak lassul.
Oszkó Péter az Orbán-kormány költségvetésével kapcsolatban elmondta: reméli, hogy Varga Mihálynak növekvő befolyása van a költségvetési költésekre, mert az ország nagyon rá van szorulva – különösen most – arra, hogy a pénzügyi egyensúly megmaradjon.
„Sokszor kell majd módosítani a költségvetést, arra viszont nem mernék nagy tétet tenni, hogy ez sokszor fog a parlament előtt járni”
– fogalmazott.
Arról, hogy a kormány „védelmi költségvetésnek” nevezi a megszorításokat, azt mondta:
„A politika manapság szlogengyártásokról szólt, a kormány kerülni fogja a megszorítás szót. Ugyanakkor ha kemény intézkedéseket árán lehet a költségvetési pályát kialakítani,
akkor ezek valakin le is fognak csapódni.„
Kifejtette: az unión belüli rekordmagas inflációt, sajnos, magunknak köszönhetjük, itt bosszulja meg magát az, hogy a gazdaságfejlesztés az elmúlt évtizedben alapvetően egy belterjes klientúraépítést célzott és maradandó nyomot hagyott a történelmi mértékű 2022-es választási költekezés is.
„Nyilván alapvetően más lenne a helyzet, ha a fejlesztési pénzeket transzparensen használnánk fel egy versenyképes gazdaság építésére, hozzáférhetnénk az uniós forrásokhoz, pláne, ha az eurózónához tartoznánk. Ez alapvetően más gazdaságpolitikai pályát jelentene, ahol nem lenne rekordmértékű infláció és nem lenne 15 százalékos reálbércsökkenés, amelyet jelenleg is a lakosság szenved el.
Ennél radikálisabb megszorítást és életszínvonal-csökkenést nehéz lenne elképzelni,
a jelenlegi kurzus mégis azt választotta, hogy ezt az ország számára fokozottan fájdalmas utat járja, és inkább igyekszik eljátszani közben, hogy minden, ami rossz, az kívülről érkezik, és minden, ami jó, az a kormánynak köszönhető”
– mondta a szakember.
Oszkó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy egészen furcsa fordulatot vett a kormány „támogatási” politikája is. Például a közelmúltban döntöttek a családtámogatások módosításáról is, amelynek következményeként sokan kiesnek a kedvezményezettek köréből.
„A kormány összes támogatáspolitikájának az a furcsasága, hogy sosem egzisztenciális helyzetek alapján különböztet meg. Pedig alapvetően szociális alapúnak és célzottnak kellene lennie, és amikor sok pénz van a kasszában, akkor sem lenne szabad szórni, mert hiába politikailag népszerű egy intézkedés, de sok esetben a rossz hatékonyságú működéshez vezet,
így akár sokkal többe is kerülhet az országnak„
– mutatott rá.
Arra vonatkozóan, hogy a kormányzat tavaly tett rá ígéretet, hogy sikerül megállapodni az EU-s pénzekről az Európai Bizottsággal, ám ez a mai napig sem történt meg, elmondta:
„{s}zámomra nem teljesen világos, a kormány tényleges megegyezésre törekszik-e annak fényében, hogy ziccereket ad fel. Tehát nem tudom eldönteni a kormány magatartásából, hogy próbál részeredményekkel is alkut kötni, és reménykednek abban, hogy elindulnak a kifizetések,
vagy már lemondott a forrásokról,
és csak a választóinak játssza el az alkufolyamatot,
amely során az EU-t tudja hibáztatni.”
A volt pénzügyminiszter kitért a pedagógusok és az oktatás helyzetére is. Ezzel kapcsolatban pedig rendkívül bosszantónak nevezte, hogy a magyar kormány Brüsszeltől teszi függővé a pedagógusok béremelését.
„Számomra a legbosszantóbb állítás, hogy a saját oktatási rendszerünk folyamatos működési költségének finanszírozásához uniós adófizetők pénzére van szükségünk, miközben vannak saját adófizetőink, akik finanszírozzák az ország működését”
– mondta, hozzátéve: az uniós források arra valók, hogy plusz fejlesztéseket, értéknövelést hajthassunk végre eseti jelleggel. Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni, miközben nagyon sok mást finanszírozunk – hangsúlyozta.
„A státusztörvény elfogadását súlyosabb kérdésnek látom, mint azt, hogy a 2024-es költségvetési egyenleg el fog-e csúszni, utóbbi finanszírozási, ám előbbi civilizációs kérdés.
Sajnálom, hogy ebben nem sikerült jobb kompromisszumokat kötni”
– mondta Oszkó Péter.
