Fordulatot vettek a dolgok az utóbbi hetekben.
Az Orbán-kormány kedden közölte, hogy támogatják Svédország NATO-csatlakozását. Emellett Recep Tayyip Erdoğan török elnök is beadta a derekát, így a skandináv ország előtt megnyílt az út a szövetséghez való csatlakozáshoz.
A politikus pálfordulása több mint két héttel azután következett be, hogy a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin lázadást szított Vlagyimir Putyin ellen.
Úgy tűnik,
az orosz elnök hamarosan kifogy a szövetségesekből.
Ezzel kapcsolatban Timur Kuran, az észak-karolinai Duke Egyetem politikatudományi professzora kifejtette:
„Törökország soha nem volt szövetséges formális értelemben, de nem csatlakozott az Oroszország elleni embargóhoz, fontos kereskedelmi partner maradt.”
A professzor emellett figyelemre méltónak gondolja, hogy a török elnök rábólintott Ukrajna NATO-csatlakozására, és engedte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt visszatérni Mariupolba.
Ezekkel a lépésekkel Törökország jelezte, hogy újra elkötelezte magát a Nyugat mellett.
Daniel Fried, az Atlanti Tanács munkatársa szerint Erdoğan talán arra a következtetésre jutott, hogy a Wagner-csoport lázadása után
észszerűbb Putyin mögül kihátrálni.
Mellesleg Putyin inváziójának egyik fő célja a NATO-bővítésének megállítása volt, azonban
most még nagyobb szövetséges táborral kell szembenéznie,
mint az ukrajnai háború előtt.
(via newsweek.com)
