Vélemény.
Július 6-án megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztatója, amely adatokat közöl a bolti kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés mennyiségének idei alakulásról.
Kezdjük a lakosságot talán jobban érdeklő – és közvetlenebbül érintő – bolti kiskereskedelem további „mélyrepülésével”, amely már fél éve tart:
- 2022. december/2021. december mínusz 3,9 %
- 2023. január/2022. január mínusz 4,5 %
- 2023. február/2022. február mínusz 10,1 %
- 2023. március/2022. március mínusz 13,1 %
- 2023. április/2022. április mínusz 12,6 %
- 2023. május/2022. május mínusz 12,3 %
Ezek a számok nem igényelnek hosszú kommentárt, de talán nem felesleges az összetélre is vesztegetni néhány sort. 2023. májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – 12,3 százalékkal csökkent.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 25,9%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8%-kal elmaradt az előző havitól.
2023. január–májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 10,8%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Az év öt hónapjának elteltét követően világosan látszik, hogy drámai a helyzet: a magyar lakosság önálló jövedelemmel rendelkező részének (bér, nyugdíj, ösztöndíj stb.) reálpozíciója tovább romlott, hiszen vásárlási képessége folyamatosan csökkent.
A tíz százalék feletti (10,1 % -os, 13,1-os %, 12,6-os % és a most közzétett 12,3 %-os) tartós zuhanás azt jelenti, hogy a pénzszűkében lévő (tartalékkal nem rendelkező) hátrányos helyzetű rétegek már a nélkülözés határán egyensúlyoznak hónapok óta, miközben a miniszterelnök és a gazdaságfejlesztési miniszter fellendülésről szónokol.
Szintén július 6-án tette közzé a KSH az ipari termelésre vonatkozó első – egyáltalán nem szívderítő – becslését. Itt is érdemes folyamatában nézni az eseményeket, öt hónap vonatkozásában. Az összehasonlítás technikája megegyezik a kereskedelem esetében alkalmazottal: 2023. január mínusz 0,2 %, február mínusz 4,6 %, március mínusz 4,1 %, április mínusz 8,3 %, május mínusz 6,9 %.
A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene. A termelés az év első öt hónapjában 4,8%-kal kisebb volt, mint 2022. azonos időszakában.
Az Orbán V.– Varga M.– Nagy Márton „belső hármas” még mindig 1,5 százalékos idei gazdasági növekedésről szónokol. A fenti számok ismeretében van, aki ezt még elhiszi?
Dr. Dávid Ferenc
