Jön a feketeleves.
Nagyszabású változásokra készülhetnek a magyarok július 1-jétől. Szombattól szigorodnak a hiteligénylés feltételei, megemelkedett a diákhitel kamata, valamint a kormányzat élesítette az online „árfigyelő” rendszert is. A napi.hu összesítéséből kiderül, hogy pontosan mire is kell számítani.
A kormány által bejelentett „intézkedések” elkerülhetetlenül is hatással lesznek a lakosság mindennapjaira, nem is beszélve a pénzügyekről. Csaknem a duplájára emelkedik a megtakarításokra kivetett adó mértéke, a kamatjövedelmet pedig egy 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli egyes befektetéseknél.
Az új adó olyan befektetésekből származó jövedelmekre vonatkozik, amelyek az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek számítanak.
Ide tartoznak:
- a folyószámláinkon lévő összegek,
- a lekötött betétek,
- a unit-linked életbiztosítások nyeresége,
- a kötvények,
- valamint a befektetési jegyek hozama.
Az szja-törvény szerint nem kell plusz szochót fizetni júliustól azokra a befektetési nyereségekre, amelyek nem kamatjövedelemként adóznak vagy részesülnek adókedvezményben.
- ilyen az árfolyamnyereségként adózó, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem,
- a tartós befektetési számlán lévő,
- valamint a biztosítási és nyugdíj-előtakarékossági kedvezményekkel támogatott befektetésekből származó jövedelem.
A kormányzat közlése szerint az a céljuk, hogy „megőrizzék a lakossági megtakarítások reálértékét”. Az állampapírok hozama után továbbra sem kell adót fizetni, tehát azok a kamatadó után mentesülnek a szocho alól. (Inotai András közgazdász ezzel kapcsolatban közölte: ez őt az 1950-es évek békekölcsönére emlékezteti, amikor kötelező volt békekölcsönt jegyezni, amelyből nem lehetett kiszállni.)
„Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet”
– fejtegette korábban az Indexnek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki elmondta azt is, hogy az intézkedés célja még „az államadósság önfinanszírozásának emelése és az államadósság kamatkiadásainak csökkentése is”.
Szombattól szigorítják a hitelfelvételt is azok számára, akiknek egyedül vagy adóstárssal együtt legalább 500 ezer forint, de a 600 ezret el nem érő havi nettó jövedelme van. Így pedig már
legalább 600 ezer forint havi nettó jövedelemmel kell rendelkezni ahhoz, hogy nagyobb adósságterheket vállalhasson valaki.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt is közölte: a kormány arról döntött, hogy továbbra is fenntartja a szabad felhasználású Diákhitel1 jelentős mértékű kamattámogatását, így 2023. július 1-jétől kezdődően az ügyfeleknek, a hitelfelvevő hallgatóknak és a már végzett diákoknak a 14 százalékos kamatmérték helyett „csak” (!) 7,99 százalékos kamatot kell megfizetnie. Hozzátesszük: ez is egy 3 százalékos kamatemelést jelent „csak”.
Élesedik az „árfigyelési” rendszer is, szombattól hat kiskereskedelmi lánc, mintegy 1200 bolt több mint 60 termékének napi fogyasztási árai válnak követhetővé a kormány által támogatott és a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett honlapon.
Júliustól a vendéglátó egységek és turisztikai létesítmények számára is bevezetésre kerül az
NTAK adatszolgáltatási kötelezettség.
A javaslat szerint ez első körben a 100 millió nettó árbevétel feletti cégekre vonatkozik.
