Vélemény.
A KSH június 6-i (keddi) Gyorstájékoztatójából megtudhattuk, hogy a 2023. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest (2023. április/2022. április).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 22,9%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9%-kal elmaradt az előző havitól. 2023. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 10,4%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
Drámai számok ezek, hitelesen mutatják a magyar társadalom viharos elszegényedését.
A megrendítő kereskedelmi adatok közzététele után 2023. június 7. napján (szerdán) megjelentek az ipari termelés első becslésen alapuló adatai, amelyek nyugodtan nevezhetők kétségbeejtőnek.
A konkrét érték és a tendencia egyaránt megrázó, ugyanis 8,3%-kal csökkent az ipari termelés 2023 április/2022. április vonatkozásában. 2023 áprilisában az ipari termelés volumene 8,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8%-kal mérséklődött. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023. márciusához mérten 2,5%-kal csökkent.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene.
Megindultunk a lejtőn,
az elmúlt négy hónap ipari teljesítménye legalábbis ezt igazolja:
- 2023. január/2022. január mínusz 0,2 %
- 2023. február/2022. február mínusz 4,6 %
- 2023. március/2022. március mínusz 4,1 %
- 2023. április/2022. április mínusz 8,3 %
A közzétett ipari és kiskereskedelmi adatok egy irányba mutatnak. Tartós és rosszul kezelt válságba került a magyar gazdaság, a magyar társadalom.
Nagy Márton miniszter képtelen konszolidálni a helyzetet, ellenkezőleg: június 6-i nyilatkozatának mondatai (vg.hu) zavart keltettek a gazdaság munkaadói és munkavállalói szegmensében. Olvassák!
„[A] külföldi működő tőke jobb, mint az EU-forrás. (…) Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, ugyanakkor, ahogy említettem, nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás. Közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk.”
Mondja ezt akkor Nagy Márton, amikor országunk adósságválsággal is küzd, és a Varga-Navracsics miniszteri kettős egyfolytában EU-s forrásokért koldul. Minden fillérre szükségünk van, hiszen a napokban benyújtott – 2024. évre vonatkozó – állami költségvetési előirányzat tervezete is számol az Európai Uniós financiális eszközök bevonásával.
Nagy Márton felelőtlenül és cinikusan nyilatkozgat, miközben a magyar ipar tartós mélyrepülésben leledzik.
Ha mindenképpen beszélhetnékje van a gazdaságfejlesztési miniszternek, akkor kizárólag a válságból való kilábalás reális megoldásairól szónokoljon! Olvasva eddigi előadásainak és interjúinak szövegét mégis inkább azt ajánlom neki, hogy ezentúl maradjon néma!
Hallgatásával mindannyian jobban járunk.
Dr. Dávid Ferenc
