Botrány.
A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése miatt a gyermekét egyedülálló anyaként nevelő Szilviának el kell hagynia az otthonát. Ráadásul az ingatlanért csupán 17 millió forintot kap – ennyiért Budapest környékén szinte lehetetlen élhető otthont találni – derült ki a blikk.hu hétfői cikkéből.
„Édesanyám halála után a bátyámmal ketten örököltük a XXIII. kerületi, 87 négyzetméteres házat, amelyből 2 önálló lakás van kialakítva”
– mesélte Szilvia a hírportálnak.
Az asszonynak
másfél hónapja maradt
elhagyni az ingatlant: az értesítőt egy olyan címre küldték, ahonnan már 8 éve elköltöztek, így januárig nem is tudtak arról, hogy a MÁV-nak – és így az államnak – szüksége van a telekre.
„Április közepére sikerült elérnünk, hogy újratárgyalják az ügyet. Ez meg is történt, ám nem sokra jutottunk: kijelentették, hogy marad az összeg, amit korábban megállapítottak”
– mondta Szilvia, aki testvérével együtt 34 milliót kap, így fejenként 17 millióból kell új otthont teremteniük.
A MÁV megosztotta az eljárás menetét: független igazságügyi szakértő kirendelését kéri a kisajátítási hatóságként eljáró illetékes kormányhivataltól. A szakértő a jogszabály szerint, valamint az ingatlan sajátosságait figyelembe véve állapít meg egy – javasolt – összeget.
A vételi ajánlat megküldése után a tulajdonosoknak nyilatkozniuk kell az elfogadásról vagy az elutasításról. Amennyiben az ajánlatot valamelyik tulajdonos nem fogadja el, kisajátítási eljárás indul az adott tulajdonos tulajdoni hányadára. Végül a kisajátítási hatóság dönt a felek által előadott és rendelkezésre álló dokumentumok alapján.
Kisajátítással egy ingatlant
csak kivételes esetben,
a törvényben meghatározott közérdekű célból lehet megszerezni. Erre alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok jogosultak. A kisajátítás egyfajta végső megoldás, azaz előzőleg minden olyan lehetőséget meg kell vizsgálni, amely kedvezőbb a tulajdonosok számára.
