Vélemény.
Matolcsy György szerint előbb-utóbb csatlakozni kell az eurózónához, de ez 2030 előtt aligha érhető el. A jegybankelnök a Kossuth Rádióban azt is elmondta, hogy szerinte Európa sikeres lesz a következő évtizedben, és ebből az európai sikerből Magyarországnak nem szabad kimaradnia. (porfolio.hu)
A jegybank elnöke arról is beszélt, hogy 2030. körül, vagy kicsit később – az EU akkori átlagos fejlettségi szintjének 90 százalékánál – érdemes belépnünk az euró-zónába. Itt gyorsan megjegyzem, más lesz az EU fejlettségi szintje az évtized végén, ha addig esetleg Norvégia és Izland lép be a kontinentális közösségbe, és egészen más, ha Szerbia vagy Albánia.
De ne kötözködjünk, hanem figyeljünk fel arra, hogy
Matolcsy – 10 év MNB elnökség után – most döbbent rá, hogy hol a helyünk.
Lassan húsz éve az Európai Unió tagja vagyunk, és Orbán „jobbkeze” csak most meri kimondani, hogy szükségünk lehet az euróra. Bizonyára véletlen az egybeesés, de Matolcsy éppen abban a pillanatban lett – ha óvatosan is – európárti, amikor kiderült, hogy
a Magyar Nemzeti Bank a 2022-es gazdasági évet 402 milliárd (!) forint veszteséggel zárta,
ami történelmi csúcsnak is tekinthető. (2023-ban várhatóan még ennél is jóval nagyobb lesz a jegybanki deficit, és az is elképzelhető, hogy idén az MNB saját tőkéje is negatívba fordul. Mindannyiunk kárára!)
Szóval Matolcsy látszólag megtért, és korábbi álláspontjával szembehelyezkedve – ha sunnyogva is – az euró magyarországi bevezetésének lehetőségéről lamentál. Én azonban kétkedve fogadom szavait, nem tartom lehetetlennek, hogy csak a gazdasági válság és az MNB gyalázatos tevékenysége miatti szorult helyzet kényszerítette ki az elnökből, hogy az euró bevezetésének körülményeiről beszéljen.
Emlékezzünk együtt! Nem egészen két évvel ezelőtt (2021. június 28-án) jelent meg a jegybankelnök írása, a következő címmel: Az euró-csapda. Az alábbiakban rövid idézettel fogom gyötörni a kedves olvasót, kizárólag annak érdekében, hogy jól érzékelhesse a 2021-es Matolcsy álláspont, és a mostani véleménye közötti óriási differenciát.
„Mindenki rosszul járt, aki az eurót átvette és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját. (…) Egyedül a németek és a hollandok nyertek az euróval, legalábbis elvileg. Valójában mégsem, mert ők is elkényelmesedtek, a számukra gyenge euró végül versenyképességi hátrányhoz vezetett. Az összes többi ország is veszített, így az egész EU rosszabbul járt az euróval. (…) Katasztrófát hozna a korai euró-csatlakozás.”
Eszembe jut Ausztria, Finnország és Luxembourg népeinek sanyarú sorsa, és az is, hogy a „bugyuta” horvátok, hogy „elkapkodták” az euró-zónához való csatlakozást. Horvátország 2013. július 1-én lépett be az EU-ba és 2023. január 1. napjától már az euró a hivatalos fizetőeszköz déli szomszédunknál. Egy évtized alatt rendezték a kérdést, míg mi húsz év alatt még csak egy céldátumot sem voltunk képesek megjelölni!
Nyilvánvaló jelzésértékű, ha egy ország jegybankelnöke kiáll az euró bevezetése mellett. Persze jóval hitelesebb lenne a friss Matolcsy nyilatkozat, ha a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is csatlakozna ehhez.
Nem történt meg.
Magyarország Kormánya hosszú ideje perben és haragban áll az Európai Unió valamennyi intézményével, ezért aztán úgy gondolom, hogy Matolcsy óvatos megfogalmazása az euró bevezetésével kapcsolatban nem szolgál más célt, minthogy a végrehajtó hatalom EU – elkötelezettségét bizonyítsa. Éjjel-nappal szapulják az EU-t, ezzel a homályos Matolcsy megnyilvánulással vélhetően oldani akarják a feszültséget.
Nem hiszek Matolcsynak, nem hiszem el neki, hogy egycsapásra euró-párti lett.
Tíz éve jegybankelnök, lett volna ideje bizonyítania, hogy a magyarországi europrojekt őszinte híve és támogatója. A kormány és a jegybank által szemmel láthatóan rosszul kezelt gazdasági és társadalmi krízis kellős közepén Matolcsy hirtelen előállt euró-pártiságával és megígérte, hogy 2030 körül hazánkban euróval fizethetünk. És addig mi lesz velünk, kedves Elnök Úr?
Dr. Dávid Ferenc
