Vajon elfogadja a kormány?
A Dobrev Klára által sürgetett 50 ezer forintos emelés nem az európai minimálbérhez való igazodást jelenti, mert hogyha ezt jelentené, akkor nagyon jól állnánk. Ekkor ugyanis csak 50 ezer forinttal lennénk lemaradva Luxemburghoz képest,
márpedig nem ennyivel vagyunk
– jelentette ki Dávid Ferenc az ATV Start című műsorában hétfőn reggel.
„Ez ahhoz az irányelvhez való igazodás, hogy a minimálbér lehetőség szerint a tagállamokban a mindenkori átlagkereset 50 százaléka legyen”
– mondta Dávid Ferenc, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb számításai szerint 577 ezer forint az átlagkereset Magyarországon. Megjegyezte, ez fülre „döbbenetesen magasnak tűnik”.
Ha a bruttó 577 ezer forintot összevetjük a ma hatályos 232 ezer forintos bruttó minimálbérrel, akkor azt lehet látni, hogy közöttük nem 50 százalék a különbség, hanem jóval kevesebb – ismertette a szakember.
Dávid Ferenc elmondta, sokan úgy gondolják ár-bér spirál alakul ki, de szerinte éppen nem ez történik, hanem – jelezte – kialakul egy árspirál, de nem követi a bér. (Az ár-bér spirál definíciója azt jelenti, hogy annak kialakulásánál a bér- és árdinamika egymást erősítve gyorsul, vagyis, hogy a bérek emelkedése olyan mértékben növeli a vállalatok költségét vagy a belső keresletet, hogy ebből addicionális – pótló – infláció következik.)
Hangsúlyozta: a minimálbéresek és a kisnyugdíjasok mindkét oldalon az alacsony bérűek csoportjába tartoznak, mint mondta,
reálpozíciót vesztett milliókról van szó.
„Az ő jövedelmük felemelése picit stabilizálná a fogyasztást”
– mutatott rá.
„A magyar állam, a magyar kormány a legnagyobb munkáltató, nem viselkedhet előkelő idegenként, itt egymillió munkavállaló sorsáról van szó”
– jegyezte meg, hozzátéve, az összes adó utáni bevétel a magyar kormányhoz áramlik be, míg a kisvállalkozók szorult helyzetbe kerülnek.
Az Európa-rekorder magyar inflációs adatokkal kapcsolatban elmondta, kicsit szkeptikus abban, hogy miként lesz a jelenlegi 24-25 százalékból akár 10 százalék is.
Dávid Ferenc úgy látja, a kormányzatnak lenne lehetősége és mozgástere beavatkozni a vállalkozásoknál egy szigorúan szabályozott bérkompenzációs mechanizmus keretében.
Felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországon nem „technikai recesszió” van, mert
hazánkban harmadik negyedéve van tényleges gazdasági visszaesés.
Dávid Ferenc kiemelte: miközben a kormány ezeket az intézkedéseket nem teszi meg, gyakorlatilag elhárítja az EU-s pénzeket, amelyek ha megérkeznének, megint segítenének a magyar gazdaságon.
Videó:
(ATV nyomán)
